A német parlament, a Bundestag, megszavazta a történelmi alkotmánymódosítást, amely lehetővé teszi az adósságfék-szabály megemelését. A keddi szavazáson a 736 képviselő közül 513 támogatta a javaslatot, ami így kétharmados többséget jelentett.

A javaslat átvétele szinte borítékolható volt, hiszen a kereszténydemokraták (CDU/CSU), a szociáldemokraták (SPD) és a Zöldek közötti megállapodás egyértelműen mutatta, hogy a kormány oldala kizárta a kérdést. Jelenleg a CDU/CSU, az SPD és a Zöldek együttesen 520 mandátummal rendelkeznek a leköszönő parlamentben, míg az alkotmánymódosításhoz 489 szavazatra volt szükség.

A Bundestagnak most már várnia kell arra, hogy a Bundesrat, a Szövetségi Tanács, amely a 16 német tartomány képviseletére hivatott, véglegesítse a javaslatot, de az eddigi reakciók alapján ez valószínűnek tűnik.

A döntés hátterében egy intenzív parlamenti vita állt, amelyben a kormány és az ellenzék különböző álláspontokat képviselt. A kormányzati képviselők szerint a jelenlegi biztonsági és gazdasági helyzet megkívánja a költségvetési szabályok lazítását, míg az ellenzéki politikusok a növekvő államadósság kockázataira figyelmeztettek. A vitában kiemelt szerepet kapott a katonai kiadások növelésének kérdése is.

Boris Pistorius védelmi miniszter úgy érvelt, hogy Németországnak jobban fel kell készülnie a megváltozott biztonsági környezetre. Hangsúlyozta, hogy az ország nem támaszkodhat más államokra a saját védelme érdekében, ezért jelentős beruházásokra van szükség a Bundeswehr megerősítésére.

Az ellenzék azonban bírálta a döntést, aggodalmukat fejezték ki a pénzügyi terhek hosszú távú hatásai miatt, amelyek súlyosan érinthetik az ország gazdasági stabilitását. Az FDP például azzal vádolta a nagykoalíciót, hogy "fék nélküli eladósodási politikát" folytat.

A baloldali BSW képviselői transzparenseket emeltek a plenáris ülésen, amelyeken az állt: „1914=2025 – NEM a háborús hitelekre!” Sahra Wagenknecht éles kritikát fogalmazott meg a reformról, nevezve azt "klímabarát álcázott háborús hitelnek". A CDU/CSU, az SPD és a Zöldek politikáját azzal vádolta, hogy hozzájárulhat az AfD megerősödéséhez. A Bundestag alelnöke, Petra Pau emlékeztette a képviselőket, hogy a demonstráció szabályellenes.

A reform még a Bundesrat jóváhagyására vár, de Bajorország már jelezte, hogy támogatni fogja azt, ami fontos lépés a döntés megvalósulása felé.

Az adósságfék, amely 2009 óta része a német alaptörvénynek, az államháztartás fenntarthatóságának biztosítására irányul, az államadósság növekedésének korlátozásával. A mostani reform célja a pénzügyi mozgástér rugalmasabbá tétele, figyelembe véve a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború okozta válságokat.

A szavazás új lehetőségeket teremtett, lehetővé téve Németország számára, hogy egy 1000 milliárd eurós, 10 éven át tartó kötvénykibocsátási programot indítson. A jövőbeli kancellár, Friedrich Merz, a CDU/CSU legfontosabb kampányígérete között emelte ki ezt az elképzelést.

A tervek szerint éves szinten 80-100 milliárd euróval fognak többet költeni, hogy felélénkítsék a német gazdaságot és finanszírozzák a szükséges védelmi beruházásokat.