Az Európai Unióban hazánk ivóvízminősége az egyik legszigorúbban ellenőrzött terület, és ez nem véletlen. Itthon több mint 60 különböző paramétert vizsgálnak a csapvíz minőségének biztosítása érdekében, beleértve a kémiai és mikrobiológiai összetevőket is. Vargha Márta, az illetékes állami szervezet szakértője az Indexnek elmondta, hogy 2026-ra ez a szám már 100-ra emelkedik, ezzel folyamatosan figyelemmel kísérve a víz minőségét.

Az egészségvédelmi szempontok miatt kiemelten fontos az ártalmas anyagok, mint például az arzén, ólom, peszticid és a szennyvízből eredő baktériumok jelenlétének ellenőrzése. A kisebb településeken évente minimum négy, míg a nagyobb városokban akár több száz mintát is ellenőriznek. Budapesten a laboratóriumok naponta végzik a mintavételezést, hogy biztosítsák a lakosság egészségét.

Furcsa, de léteznek olyan települések is – kilenc van belőlük az országban – ahol a csapvizet nem ajánlják fogyasztásra, legfőképpen Makó környékén. Ezeken a helyeken naponta biztosítanak ivóvizet konténerekből, hiszen a helyi víz arzénszintje meghaladja a megengedett határértékeket. Érdemes tudni, hogy a magyar háztartások átlagos napi vízfogyasztása mindössze 3 liter, a napi 100-120 liternyi víz pedig főként mosásra és takarításra megy el.

„Az ivóvízminőség-javító program folytatódik, hiszen 2012-ben még 365 településen volt kifogásolt a csapvíz, mára viszont már 356 településen biztonságos” – tette hozzá Vargha. A jelenlegi állapotot befolyásolja a geológiai háttér is, hiszen a mélyebb víztartó rétegek magasabb arzéntartalmúak lehetnek.

A helyzet azonban nemcsak Magyarországot érinti. Európa más országaiban, például Olaszországban és Németországban is különböző problémákkal küzdenek a vízminőség biztosítása érdekében. Olaszországban például geológiai eredetű uránszennyezés, míg Németország ipari szennyeződések eltávolítása jelent kihívást.

A vízminőség szempontjából az NNGYK által közzétett jelentések különböző kategóriákra osztják a vizet: megfelelőségtől függően határozzák meg, hogy a víz biztonságosan fogyasztható-e. A szakértők hangsúlyozták, hogy a víz minősége általában megfelelő, de előfordulhatnak átmeneti zavarok, például klórozás miatt, amelyek viszont nem befolyásolják a víz biztonságosságát.

A 2023-as év adatai alapján az ország ivóvizeinek 99%-a biztonságosnak bizonyult. A szakértők úgy vélik, hogy a hazai csapvíz minősége az ásványvizekhez képest sem marad el, sőt vaktesztek során a szakemberek nem is tudták megkülönböztetni a két típusú vizet.

A csapvízfogyasztás előnyei között említik, hogy a magyar háztartásoknak elegendő és kiváló minőségű ivóvizük van, miközben a mediterrán országokban a szűkösebb vízkészletek miatt a tengervíz sótalanítására is szükség van. Hazánk sajnos szenved az öreg vízhálózat problémáitól is, főként a régi, ólomból készült csövekből adódóan, amelyek szennyezhetik a vizet. Az ingatlan tulajdonosának tehát figyelnie kell a belső vízvezetékek állapotára és szükség esetén cserélni az elöregedett csöveket.

Kérdőjelek tehát mind a csapvizek fúrásával, mind a talajvizükkel kapcsolatban felmerülnek. A szakemberek hangsúlyozzák, hogy lakóterületen kívüli kutak használatakor, a vízminőség garantálása érdekében, szigorúbb előírásokat és ellenőrzéseket kellene bevezetni. Az ivóvíz minősége Magyarországon megközelítőleg 600000 vizsgálat során került befolyásolásra, amelyek folyamatosan biztosítják a kiváló ivóvízkészletet az állampolgárok számára.