A legfrissebb adatok szerint jelentős előrelépés történt az iskolázottság terén Magyarországon az utóbbi évtizedben. A legfrissebb, 2022-es statisztikák szerint a 15 éves és annál idősebb lakosság 22%-a rendelkezik diplomával, míg az érettségivel rendelkezőké a lakosság egyharmadát teszi ki. Az általános iskolát végzettek aránya azonban 23%-ra csökkent, ami arra utal, hogy egyre többen szeretnének magasabb szintű oktatásban részt venni.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) statisztikái szerint 2001 és 2022 között a diplomások száma megduplázódott, így már közel 1,8 millió ember büszkélkedhet felsőfokú végzettséggel, amelynek aránya 12%-ról 25%-ra nőtt.

A diplomások aránya különösen Budapestre és az egyetemi városokra, mint Pécs, Szeged és Debrecen, összpontosul, ahol a legmagasabb a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. Ezzel szemben számos kisvárosban és vidéki településen nem történt számottevő javulás. Az alacsonyabb iskolázottsági szintű lakosság legnagyobb része Közép-Magyarországon található, ahol minden ötödik lakos rendelkezik csak általános iskolai végzettséggel.

Érdekes adatsorok láthatók a különböző megyékben is. Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben az alacsony végzettségűek aránya a legmagasabb, elérve a 4%-ot is. Fokozottan érintette a problémát a vidéki települések elöregedése, ahol a középkorú és idősebb lakosság körében még mindig sok a legfeljebb általános iskolát végzett személy.

A KSH legutóbbi népszámlálási adatai szerint az 55 év feletti lakosság körében gyakrabban előfordul az alacsony iskolázottság, különösen azokban a régiókban, ahol a népesség elöregedett. Az érettségit szerzett felnőttek aránya 2022-re 34%-ra emelkedett.

Az elmúlt évtizedben a digitális jártasság is javult, 83%-a a 6 éves és annál idősebb lakosságnak rendszeresen végez digitális tevékenységet. Az angol nyelv ismerete terén kiemelkedő növekedés tapasztalható: minden negyedik magyar beszél angolul – az arány 53%-kal nőtt az utóbbi évtizedben.

A 2022-es népszámlálás a digitális kérdőívek innovatív használatával készült, amely hozzájárult ahhoz, hogy a lakosság jobban részt tudjon venni az adatszolgáltatásban. Mindezek mellett a nyelvtudási statisztikák is kedvezően alakultak, különösen a fiatalabb korosztályban, ahol egyre nagyobb a kereslet a magasan képzett munkaerő iránt.

Ezek a folyamatok nemcsak a jövőt, hanem az ország gazdasági helyzetét is meghatározzák, hiszen a képzett munkaerő a fenntartható fejlődés motorja.