Az éghajlatváltozás drámai hatással van ökoszisztémáinkra, és a legújabb kutatások alapján a nyári hőhullámok következményei sokkal súlyosabbak lehetnek, mint gondoltuk volna. A HUN-REN ATK Növényvédelmi Intézet és a würzburgi Julius-Maximilians Egyetem szakértői felfedték, hogy a poszméhek, amelyek alapvető szerepet játszanak a beporzásban, különösen érzékenyek a magas hőmérsékletre.

A poszméhek létfontosságú beporzók, hiszen nemcsak a természet fenntartásához járulnak hozzá, hanem a mezőgazdaságban is elengedhetetlenek a terméshozam növelésében. A kutatás során a poszméheket 40 °C-os hőmérsékletnek tették ki, amely drámaian rontotta a virágillat-érzékelésüket, szinte teljesen elveszítették szaglásukat. A kísérlet alatt figyelembe vették, hogy a hímeknél közel 50%-os, míg a nőstény dolgozóknál akár 80%-os szagláscsökkenést figyeltek meg. Mindez azt sugallja, hogy a hőstressz nemcsak ideiglenes hatásokat okoz, hanem hosszú távon is gyengítheti a poszméhpopulációkat.

Zsolt Kárpáti, a kutatás vezetője elmondta, hogy a kezdeti regenerációs időszakban a poszméhek szaglása nem javult hetvenkét órán belül, ami aggasztó felfedezés. A további vizsgálatok során 24 órával a hőstressz után azt tapasztalták, hogy a méhek csak részlegesen nyerték vissza szaglásukat, ami arra utal, hogy a klímaváltozás hatásai tartósabbak lehetnek, mint azt eddig feltételeztük.

Emellett a kutatók hangsúlyozták, hogy a szaglás csökkenése miatt a poszméhek képtelenek lesznek megfelelően beporozni a növényeket, mivel nem fogják tudni megtalálni a virágokat. Ez a jelenség hozzájárulhat a poszméhkolóniák pusztulásához is, hiszen nem tudják elegendő pollent és nektárt összehozni, ami a fióka fejlődéséhez szükséges.

Így bár más rovarok is be tudják porozni a növényeket, a klímaváltozás miatt ezek a fajok is csökkenésnek indultak. Kárpáti Zsolt megjegyezte, hogy e körülmények mind csökkenthetik a sikeres beporzás lehetőségét, ami végül a mezőgazdasági termelés csökkenéséhez vezethet.

Ez a kutatás nemcsak a poszméhek jövőjét helyezi veszélybe, hanem az egész ökoszisztémát, amelyen az emberek és a természet egyaránt függenek. A tanulmány a közelmúltban jelent meg a Proceedings of the Royal Society B című szakfolyóiratban, újabb figyelmeztetésként arra, hogy mit veszíthetünk, ha nem teszünk sürgős intézkedéseket az éghajlatváltozás ellen.