Egy izgalmas új tanulmány szerint a polipok és halak közötti szokatlan együttműködés megfigyelésére került sor – számol be róla a The Independent. Bár a polipok híresen magányos lények, a kutatások arra utalnak, hogy időnként képesek más fajokkal együttműködni a zsákmány megszerzésének érdekében.

A természettudósok korábban már dokumentálták, hogy ezek a két állatcsoport együtt vadászik puhatestűekre, rákfélékre, és más tengeri élőlényekre. Az ilyen közös vadászatok nemcsak izgalmas látványt nyújtanak, hanem újabb kérdéseket is felvetnek a tengeri ökoszisztémák működésével kapcsolatban.

Eduardo Sampaio, a Max Planck Állati Viselkedési Intézet kutatója és csapata a Vörös-tengerben tett expedícióik során nyomon követték a polipok és halak vadászcsapatait. A kutatók összesen 13 csoportot figyeltek meg, amelyek mindegyike az Octopus cyanea egy-egy példányából, valamint különböző halfajokból állt.

Érdekes, hogy a közös vadászat nem mindig zajlik zökkenőmentesen: időnként agressziót észleltek a halak és polipok között. Míg a halak néha kiszorították egymást, a polipok is hajlamosak voltak némelyik segítőjüket háttérbe szorítani. A tudósok 120 órányi megfigyelési adat elemzése után arra a következtetésre jutottak, hogy a vadászat során a vezető szerepek gyakran megosztottak voltak a különböző típusú döntések alkalmával.

A tengeri halak, például a csoport irányítói, meghatározhatják, merre mozogjon a csapat, míg a polipok a mozgás időpontjáról dönthetnek. A kutatók megjegyezték, hogy hasonló vegyes összetételű vadászatokról is tudunk, amelyek viszont kevésbé rugalmasak a stratégia választásában. Ezért a kutatócsoport úgy véli, hogy a közös vadászat sikeresebb eredményeket hozhat, mint ha a halak és a polipok külön-külön vadásznának. E felfedezés tovább mélyíti a tengeri biológia megértését, és új perspektívákat nyit a halak és fejlettebb puhatestűek közötti kapcsolatok kutatásában.