A Pennsylvaniai Állami Egyetem tudósai lebilincselő kutatást végeztek, amelyben 32 000 méh hátára QR-kódokat szereltek, hogy alaposabban feltérképezzék a pollengyűjtési szokásaikat. A méhek viselkedése eddig is egy meglehetősen rejtélyes terület volt a tudomány számára, és az eredmények nemcsak a biológusok, hanem a méhészek számára is óriási jelentőséggel bírnak.

Az Interesting Engineering beszámolója szerint a kutatás során a méhek kaptáron kívüli mozgását figyelték meg, különös figyelmet fordítva arra, hogy mennyi időt töltenek táplálékszerzéssel. Margarita López-Uribe, a kutatás egyik kiemelkedő szerzője, kiemelte, hogy ez a QR-kódos technológia forradalmasíthatja a biológiai tanulmányokat, lehetővé téve a szakemberek számára, hogy új módszerekkel közelítsenek az ilyen bonyolult ökoszisztémákhoz, amelyek eddig nagyrészt ismeretlenek voltak.

A tudósok a fiatal méhekre összpontosítottak, amelyek nem sokkal korábban keltek ki a kaptárból. Ennek köszönhetően 2024 tavasza és nyara között hat méhész több mint 32 000 méhet állított be QR-kóddal. A kaptáron egy különleges bejáratot alakítottak ki, amelyhez egy szenzorral ellátott kamera csatlakozott. Ez a kamera a hét minden napján, 24 órán át figyelte a megjelölt méhek mozgását, lehetővé téve, hogy a kutatók zavartalanul, a méhek természetes élőhelyén végezzenek megfigyeléseket.

A kezdeti kutatási eredmények meglepő mintázatokat mutattak: a naplózott utak többsége átlagosan egy-négy perces volt, főleg az időjárás és az íródás ellenőrzését célozva. Ugyanakkor voltak méhek, akik akár két órára, vagy még hosszabb időre is elhagyták a kaptárt. Az átlagos utazási idő változó volt, de legtöbbször 30 percnél kevesebb időt töltöttek távol. Érdekesség, hogy a megjelölt méhek 34%-a több mint két órát töltött el távol, ami arra utalhat, hogy szándékosan hosszabb távolságokra repültek ételért, vagy esetleg eltévedtek. A szezonális változások is befolyásolhatták táplálkozási szokásaikat.

A kutatók megfigyelték, hogy azokban a hetekben, amikor kevesebb virág volt elérhető, a méhek hajlamosak voltak hosszabb ideig keresni a táplálékot, ami arra utal, hogy jóval távolabbi helyeket jártak be. Ezen információk birtokában a biogazdaságok védelme céljából hasznosíthatóvá válik a rovarirtók használatának korlátozása, illetve a biodiverzitás megőrzésével kapcsolatos tanúsítványok pontosabb kiosztása.

Ez a forradalmi kutatás tehát nemcsak a tudományban, hanem a mezőgazdaságban is jelentős előnyöket hozhat, és a méhészeti gyakorlatok új dimenzióit nyithatja meg!