2024. szeptember 25. - A magyar kormány váratlan lépésként bejelentette, hogy lemond a közelmúltban megrendezett Európai Uniós jogállamisági konferencia elnökségéről. Az esemény hatalmas felháborodást váltott ki több európai parlamenti képviselőből, akik már 2018 óta komoly aggályokat fogalmaztak meg a magyar kabinet jogállamiságot érintő intézkedéseivel kapcsolatban.

Az Európai Unió jelenleg több mint 19 milliárd eurónyi forrást tart vissza Magyarországtól, mivel aggodalmak merültek fel a bírósági függetlenség sérelme és az akadémiai szabadság korlátozása miatt. Az EU Bírósága napi 1 millió eurós bírságot rótt ki Magyarországra a menekültjogokkal kapcsolatos kötelezettségek megsértése miatt.

A kormány döntése azért is különösen figyelemre méltó, mivel a konferenciának éppen az lett volna a célja, hogy megerősítse az EU demokratikus normáit. Brüsszelben azonban számos vezető politikus kritizálta Magyarországot amiatt, hogy egy jogállamisági eljárás alatt nem lehet ilyen pozícióban.

A német zöldpárti képviselő, Daniel Freund kijelentette, hogy egy olyan ország, amely ellen uniós szankciók folyamatban vannak, nem vállalhat elnökségi szerepet. A svéd és finn képviselők is nyomatékosan kérték, hogy az uniós források kifizetését szorosabban kössék a jogállamiság tiszteletben tartásához és a korrupció elleni küzdelemhez.

A magyar EU-ügyi miniszter, Bóka János reagált a kritikákra, kifejtve, hogy Magyarország abszolút jóhiszemű közvetítőként látta el elnökségi feladatát.

Ez az esemény rávilágít a jogállamiság védelmének egyre sürgetőbb szükségességére az Európai Unióban, hiszen a demokratikus normák megsértése nemcsak Magyarországot, hanem az egész közösséget érinti. A következő hetekben várhatóan további viták fognak zajlani, amely során a tagállamok megpróbálják megtalálni a közös nevezőt a jogállamiság kérdéseiben.