Augusztusra a magyar infláció 3,4%-ra csökkent, ezáltal már csak a negyedik legmagasabb az Európai Unión belül. Az Eurostat adatai szerint ez a szám 2021 eleje óta nem volt ilyen alacsony Magyarországon, amikor is az inflációs válság még nem sújtotta az országot. A legmagasabb inflációt Romániában mérték, ahol 5,3%-ot regisztráltak, míg Belgium 4,3%-os, Lengyelország pedig 4%-os inflációval zárt. Az EU átlagos éves fogyasztói árindexe 2,4%-on állt az augusztusi adatok szerint.

Elgondolkodtató, hogy a tavaly augusztusi 14,2%-os csúcs óta Magyarország ára jelentősen csökkent, amit elsőre hirtelen kedvező változásként értékelhetnénk, de a helyzet árnyaltabb. Csehország (10,1%) és Szlovákia (9,6%) is jelentős inflációval küzdött, de ők már 2023 első felében 3%-on belül tudták tartani áraikat. Tehát míg Magyarország augusztusi átlagos inflációja 3,7%-ra jött ki, addig a környező országok gazdaságpolitikája sikeresebben fékezte meg a drágulást.

A hazai infláció legnagyobb része 2022 nyarától kezdve különbözött a többi EU-s tagállamétól. A GKI Gazdaságkutató elemzése szerint a kulcskérdések között szerepel az energia- és egyéb közszolgáltatások árának emelkedése, valamint az új adók kivetése a vállalkozásokra, ezek együttesen 8-9%-kal hajtották fel a hazai árindexet.

A drágulás különösen az élelmiszerek esetében drámai volt: a magyar élelmiszer-infláció az előző évekhez képest kiemelkedően magas, 35%-os emelkedést mutatott, míg Csehországban mindössze 14%-kal, Ausztriában pedig 16%-kal nőtt ugyanezen időszak alatt. Az elemzők szerint a kormány intézkedései, mint például az árstoppok, nem bizonyultak sikeresnek, a mostani alacsonyabb infláció elsősorban nemzetközi folyamatoknak köszönhető. Lehetséges, hogy a következő hónapokban további átalakulások várhatók, és a kormány helyzete is egyre kényesebbé válik, ahogy a globális gazdaság alakulása is hatással lesz a magyar piacon.