Az oroszországi Tomszki Állami Egyetem (TSU) tudósai aggasztó felfedezést tettek az 5G sugárzás hatásaival kapcsolatban. Laboratóriumi patkányok agyszövetében tapasztaltak változásokat a kontrollált körülmények között végzett 5G-sugárzási kitettség során.

A hírnépszerű 5G mobiltelefon-infrastruktúra megjelenése óta egyre nőtt az aggodalom azzal kapcsolatban, hogy milyen egészségügyi hatásai lehetnek a technológiának. A Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) felhívja a figyelmet arra, hogy az 5G rádiófrekvenciás elektromágneses mezők (RF-EMF) esetében "lehetséges" az emberi rákos megbetegedések kockázata, azonban eddig meggyőző tudományos bizonyítékok nem álltak rendelkezésre.

"Úgy döntöttünk, hogy kiderítjük, milyen hatással van a nem ionizáló sugárzás a különböző korú rágcsálókra" - nyilatkozta Natalia Krivova, a TSU Biológiai és Biofizikai Kutatóintézetének vezető kutatója.

A kísérletezések során Wistar patkányokat használtak, amelyek a biztonságossági és hatékonysági vizsgálatok során gyakran alkalmazott modellek, hiszen hasonlóan reagálnak a külső ingerekre, mint az emberek. Három különböző korcsoportot vizsgáltak: 5-6 hetes patkányokat (a serdülőknek feleltethető), 10-11 heteseket (40 éves és idősebb emberek) és 17-18 hetes patkányokat (65 éves és idősebb emberek). Mindegyiküket öt héten keresztül RF-EMF frekvenciáknak tették ki, ami körülbelül négy évnyi emberi élettartamnak felel meg.

A kutatás főbb eredményei alapján nem találtak szignifikáns különbségeket a kísérletben részt vevő patkányok és a kontrollcsoport között, azonban a patkányok agyszövetének részletesebb vizsgálata azt mutatta, hogy az 5G antennának való kitettség után jelentős változások történtek az antioxidánsok és oxidánsok arányában.

"Egyelőre nem világos, hogy ezek a változások pozitív vagy negatív hatásokat eredményeznek-e a patkányok kognitív képességeiben, vagy a szervezetük valahogy kompenzálja a zavarokat" - tette hozzá Krivova, további kutatások szükségességét hangsúlyozva.

A tomszki tanulmány elsőként mérte a sugárzás elnyelési sebességét zárt ketrecben tartott rágcsálókon. A TSU Szergej Shipilov professzor vezette sugárfizikai csoportja az 5G antennát tervezte a kísérlethez, míg Ramdas Mazmanazarov posztgraduális hallgató, a csapat vezetője, kifejlesztette az abszorpciós ráta mérési módszerét. Eredményeiket az Applied Sciences című folyóiratban publikálták.

A kutatás része volt a Nemzetközi Elektromágneses Mező Projektnek, amelyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kezdeményezett, hogy tudományos alapokon nyugvó válaszokat adjon az 5G elektromágneses mezők lehetséges egészségügyi kockázataival kapcsolatos közérdekű kérdésekre.

Krivova elmondta, hogy a következő fázisban nőstény patkányokat kívánnak tanulmányozni, és azt vizsgálni, hogy az 5G-sugárzás hogyan hathat az utódaikra, ha sikerül biztosítani a szükséges finanszírozást. Érdemes figyelemmel kísérni a további kutatási eredményeket, hiszen az 5G technológia elterjedése mellett az egészségügyi hatások egyre fontosabbá válnak a társadalom számára.