Pénteken kezdetét veszi az Európai Unió Bíróságán a 'Pfizergate-ügy' tárgyalása, amely felfedheti azokat a titkos üzeneteket, amelyeket Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke váltott Albert Bourlával, a Pfizer vezetőjével. Ezek az üzenetek kulcsszerepet játszanak abban az időszakban, amikor a Bizottság és a Pfizer 1,8 milliárd adag Covid-vakcina megvásárlásáról tárgyaltak.

A Bizottság eddig elzárkózott az üzenetek nyilvánosságra hozatalától, sőt azt sem árulták el, hogy léteznek-e egyáltalán ezek az üzenetek. A pénteki tárgyalás kapcsán azonban végre napvilágra kerülhetnek a titkok, amelyek akár új fényben tűnhetnek fel az uniós döntéshozatal és finanszírozás terén.

Ez az ügy nemcsak Ursula von der Leyen presztízsét fenyegeti, hanem precedensértékű is lehet arra, hogy a jövőben milyen mértékben tartsák nyilvánosnak az uniós vezetők magánkommunikációját. Politikai elemzők arra figyelmeztetnek, hogy kihatással lehet a Bizottság hitelességére és a közbeszédre is, hiszen a vakcinák beszerzése iránti bizalom kulcsfontosságú kérdés lehet a jövőbeli járványkezelés során.

Ursula von der Leyen pénteken nem jelenik meg a bíróság előtt, így az érdeklődés fokozódik a tárgyalás körüli események iránt. Míg a bizottság elnökének politikai jövője kérdőjelessé válik, addig a Pfizer-ügy felveti a kérdéseket a gyógyszeripar és a politikai döntéshozatal közötti kapcsolatokról. Most sokan azt kérdezik: vajon mit rejtegetnek még a kulisszák mögött?