A klímaváltozásra adott válaszok egyikét a megújuló energiaforrások, különösen a nap- és szélenergia magasabb aránya jelenti. Azonban a túl gyorsan növekvő napelemek és szélerőművek telepítése egy paradox helyzethez vezetett: a negatív áramárak egyre gyakoribbakká váltak Európában, ami súlyosan érintheti a megújuló energiák jövőjét - figyelmeztetnek szakértők.

A Bloomberg által idézett Aurora Energy elemzése szerint az Európai Unió napelem és szélerőmű kapacitása 2030-ra várhatóan 850 gigawatt lesz, ami nagymértékben elmarad a tervezett 1100 gigawattos céltól. A lemaradás egyik legfőbb oka a megújuló energiák állami támogatási rendszereinek elavultsága.

Jannik Carl, az Aurora Energy elemzője rámutatott, hogy a problémák gyökere a korábbi hatalmas állami támogatásokban rejlik, amelyek arra ösztönözték a termelőket, hogy az áramkínálat növelésével próbáljanak profitálni, függetlenül attól, hogy az árak csökkennek vagy éppen negatívba fordulnak.

A napos vagy szeles időszakokban keletkező túlkínálat sok esetben negatív árat generál, így a fogyasztóknak vissza kellene fizetniük az áramért, ami teljesen ellentmond a mostani rendszerek ösztönzőinek. Christoph Brand, az Axpo Holding vezérigazgatója is aggodalmát fejezte ki, mondván, hogy az ilyen irányú támogatások túlfeszítik a fotovoltaikus rendszereket, amelyek így nem fenntartható módon termelnek.

Tavaly a német és francia villamosenergia-piacokon rekordmennyiségű negatív árat regisztráltak. Németországban például az egy évvel korábbi számokhoz képest 2024-re a negatív áras órák száma 60%-kal nőtt, míg Franciaországban ez a szám több mint kétszeresére emelkedett.

A hálózati infrastruktúra hiányosságai szintén korlátozzák a megújuló energiaforrások terjedését. Az Egyesült Királyságban és Németországban különösen érezhető a korlátok hatása, ahol a termelést le kell állítani, ha az energiaellátás nem tudja kezelni a túlzott mennyiséget.

A szakértők sürgetik a kormányokat, hogy reformálják meg a támogatási mechanizmusokat az energiaátmenet elősegítése érdekében, hogy Európa visszatérhessen a 2030-as tiszta energia céljainak teljesítéséhez.

A helyzet sürgős kezelése kulcsfontosságú lehet ahhoz, hogy Európa fenntartható módon bővíthesse megújuló energiaforrásait, és hatékonyan küzdjön a klímaváltozás ellen.