14 évnyi kormányzás után, a Fidesz-kormány végre elismerte, hogy lakhatási válság van Magyarországon. Ez a felismerés nemcsak plakátokban, hanem civil szervezetekkel való diskurzusban is megnyilvánul, ahol kormányzati képviselők megjelennek, hogy beszéljenek a lakásépítések támogatásáról és a lakhatási helyzetről. A legutóbbi Lakhatási Szakmai Fórumon azonban kiderült, hogy a kormány nem veszi figyelembe a megfizethetőséget, ami kulcsfontosságú lenne a lakáspolitikájukban.

A kormány gazdasági akciótervén belül a lakhatás kiemelt helyet kapott, de a megszorítások és a kereslet-kínálat aránytalansága igazi problémákat okoz. Az állampolgárok aggódnak a magas lakásárak és a bérleti díjak miatt, miközben a kormány a lakásépítések beindítását sürgeti, az állami támogatások révén. A cél, hogy több lakás épüljön, nemcsak vásárlásra, hanem bérlésre is.

A kormány intézkedései közé tartozik az Airbnb típusú rövid távú bérbeadás korlátozása, a kollégiumépítés felgyorsítása - különös figyelemmel a Fudan Egyetem kampuszára - valamint egy 200 milliárd forintos lakásépítési tőkeprogram, amely az „megfizethető bérlakások” építésére összpontosít.

A konferencián Bókay Márton, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára bemutatta azokat a lépéseket, amelyek a lakáspolitikájuk megvalósításához szükségesek. Azonban a kritikák azt mutatják, hogy ezek az intézkedések nem biztosítják, hogy a megépülő lakások valóban megfizethetők legyenek. Az állam nem köti a támogatásokat olyan elvárásokhoz, amelyek a szociálisan hátrányos helyzetűek lakhatási lehetőségeit segítenék elő.

Egyre többen kérdőjelezik meg, hogy a lakásépítési programok célja valóban a megfizethetőség megteremtése, vagy csupán a piaci kereslet kielégítése. A lakásárak növekedése, a bérleti díjak emelkedése és a jövedelmek közötti egyenlőtlenségek miatt sokan úgy érzik, hogy a kormány intézkedései nem jelentik a megoldást a lakhatási válságra. Eddig a kormány által bejelentett intézkedések, mint például a családpolitikai támogatások, inkább keresletnövelők voltak, amelyek fokozzák az ingatlanpiaci feszültségeket, mintsem hogy valódi megoldást kínálnának.

A rendezvény során hangsúlyozták, hogy a kormánynak nem csupán a lakásépítések számát kell növelnie, hanem céltudatos, hosszú távú stratégiát kell kialakítania, amely a megfizethetőséget és a lakhatási válság tényleges kezelését célozza meg. A jelenlegi helyzetben a lakhatási problémák megoldására kifejlesztett programok nem garantálják, hogy a családok számára elérhető és megfizethető lakhatás valójában megvalósul.

A kormány tervei között szereplő megfizethetőség kérdése továbbra is nyitott. A közönség kérdései között elhangzottak aggodalmak arról, hogy a piacon felbukkanó új lakások árainak hogyan tudja garantálni a kormány, hogy azok megfizethetőek legyenek az átlagos jövedelmű családok számára. Sokan úgy látják, hogy a megfizethetőséget valóban strukturális reformokkal és jogi keretek megteremtésével lehetne biztosítani, nem csupán állami támogatásokkal, amelyek nem biztosítják a valódi árak csökkenését.

A lakhatási válság által érintett családoknak, különösen az alacsony jövedelműeknek és a fiataloknak, valós alternatívákra van szükségük. Az ingatlanpiac turbulens helyzete ellenére az önkormányzatoknak fontos szerepük van abban, hogy helyben, regionális szinten javaslatokat tegyenek, és megoldásokat találjanak a lakhatási problémákra. Az elmúlt években több ország, például Németország és Ausztria, sikeresen bevezettek olyan modelleket, amelyek a közszolgáltatások fejlesztésére és a bérlakás szektor növelésére összpontosítanak. Magyarországon is érdemes lenne ezeket a nemzetközi példákat alaposan tanulmányozni.