A nemrégiben kirobbant kegyelmi botrány sokakat elgondolkodtatott arról, miért hagyta el Novák Katalin pozícióját. Az várható volt, hogy újra munkát talál, és valamilyen gyermekvédelemmel foglalkozó alapítványnál landol, ám most egy hosszabb interjút adott a brit The Times magazinnak, amely a magyarországi születésszámokra fókuszált.

Az interjúban Novák Katalin azt állította, hogy Orbán Viktor kormánya sikeresen küzd a népességcsökkenés ellen, a valós statisztikai adatok ellenére. A legfrissebb KSH adatok szerint a magyar születési arányszám 13 teljesen visszaesett az előző év azonos időszakához képest. A cikkben a következőképpen hivatkoznak a magyar demográfiai helyzetre:

Miközben a népesség öregszik, és a demográfia "összeomlik", egy politikus és egy adattudós felfedezi, hogy Orbán Viktor illiberális Magyarországa mindössze egy látszólagos megoldással próbálja orvosolni a születésszámok csökkenését.

Az újságírók kérdései között szerepelt a karrierépítése és az újrakezdés is.

A cikk említi, hogy Novák Katalin lemondása egy botrány következménye volt, amely a bicskei gyermekotthonban történt szexuális zaklatás ügyéhez kapcsolódik. A botrány során kegyelmet adott az érintett intézmény vezetőhelyettesének, ami után Katalin próbálta új irányba terelni a karrierjét.

A brit lap leírja, hogy Novák Katalin Japánban és Dél-Koreában tett látogatásai során olyan országokkal találkozott, ahol a világ legalacsonyabb születési arányszámait tapasztalják. A kormány családtámogatási intézkedései között különösen emelik ki a négygyermekes anyák adómentességét, valamint hogy az elmúlt 14 évben a magyar GDP több mint 5%-át családtámogatási intézkedésekre költötték. Ennek ellenére a születési statisztikák 2020 óta csökkentek, különösen az idei évben.

Az interjú középpontjában a születésszám állt, és a megszólaló akadémikusok bizonyos mértékben megkérdőjelezték, hogy a pénzügyi támogatások valóban több gyermek vállalására ösztönöznek, vagy csak a jobb módú családokat érintik. Néhány elemző ezeket a trendeket inkább átmeneti jelenségként, semmint valós „baby boom”-ként értelmezi.

Stephen J. Shaw, az XY Worldwide társ-alapítója, úgy véli, hogy Magyarország családtámogatási politikájának sikerét hosszú távon kellene vizsgálni. Hangsúlyozza, hogy a termékenységi növekedés elsősorban a fiatalabb korosztály, különösen a húszas éveikben járó párok korábbi családalapításaival hozható összefüggésbe. Figyelembe kell venni, hogy a magyar demográfiai helyzet összetett, és sok tényező együttes hatása alakítja.