A dél-koreai hatóságok szerda reggel őrizetbe vették Jun Szogjolt, a jelenleg felfüggesztett államfőt, akit korrupcióval vádolnak. A letartóztatás során több mint három ezer rendőr vonult fel Jun rezidenciájánál, hogy biztosítsák a nyugalmat és hogy megakadályozzák a várakozó hívek esetleges zavargását. A helyszíni videók azt mutatják, hogy Jun az elfogása előtt kijelentette: „Továbbra is törvénytelennek tartom ezt az eljárást, és mindent megteszek, hogy elkerüljem a letartóztatást.”

Az ülvezi államfő elleni vizsgálatot vezető Dél-koreai Hivatal (CIO) azonnal megkezdte Jun kihallgatását, emellett Jun testőrségének vezetőjét is letartóztatták. Az elnököt ellenző Pak Csande, a Demokrata Párt frakcióvezetője üdvözölte a letartóztatást, kijelentve, hogy „ez az első lépés a rend helyreállítása felé”. Ezzel szemben a Jun mögött álló Népi Erő Párt frakcióvezetője azt állította, hogy a hatóságok fellépése igazságtalan és törvénytelen volt.

Érdekesség, hogy Jun Szogjol december elején már próbálkozott a szükségállapot kihirdetésével, amelyet azonban hat órán belül visszavontak. A felfüggesztett államfő az első Dél-koreai elnök, akit ilyen súlyos vádakkal és letartóztatással sújtanak hivatali ideje alatt.

A Dél-koreai Alkotmánybíróság a letartóztatás előtti héten kezdte volna meg Jun Szogjol elleni alkotmányos vád miatt indított pert, de a vádlott nem jelent meg, így a tárgyalás elnapolásra került. Az elnök védelme érdekében testőrsége folyamatosan ellenőrizte a helyzetet, hogy megakadályozzák a letartóztatást.

A december közepén bevezetett eljárás szerint az Alkotmánybíróságnak 180 napon belül kell döntenie arról, hogy végleg leváltják-e Jun-t, vagy visszaállítják jogait.

Jun Szogjol torlaszként próbálta megvédeni magát, egyúttal a hadsereg is a védelmére kelt, de a védelmi minisztérium azóta közölte, hogy nem avatkoznak be a további letartóztatási kísérletekbe. Ez a helyzet különösen aggasztó, mivel a lázadás bűne Dél-Koreában akár halálbüntetéssel is sújtható.

Emlékeztetőül, Jun korábban azt nyilatkozta, hogy a szükségállapotot azért vezette be, hogy megvédje az országot „a kommunista észak-koreai erőktől és az államot fenyegető elemeket”. A parlament azonban sürgősen visszavonta a szükségállapotot, mindössze néhány órával a bevezetése után.