A magyar kormányzat irányította Barbieland-törvény, amely a nemek közötti egyenlőséget kívánta előmozdítani a nyilvános részvénytársaságok vezetésében, alig két hét reménykedést követően áldozatul esett a parlamenti megfontolásoknak. A törvénytervezet sorsa most már kérdéses, hiszen október 29. és november 12. között gyakorlatilag elképzelhetetlenné vált a hatálybalépése.

A képviselők közötti némaság és a várakozások elmaradása különösen szembetűnő, hiszen a törvénytervezet célja az lett volna, hogy garantálja a nők részvételét a döntéshozatali folyamatokban.

A kulturális és innovációs minisztérium, amely a tervezet ügygazdájaként funkcionál, nem tett lépéseket az ügy érdekében, és nem terjesztette a javaslatot végső szavazásra. Hankó Balázs, a tárcáért felelős miniszter, viszont figyelmeztetett a parlamenti vitában, hogy a javaslat nem találkozik a kormány elvárásaival.

A Fidesz-KDNP frakción belül Vitályos Eszter negatív hangnemben nyilatkozott, kiemelve, hogy az irányelv, amely alapján a javaslat született, már régóta létezik, és a tagállamoknak nemcsak papíron, hanem a valóságban is fel kellett volna készülniük a végrehajtására.

A legújabb statisztikák azt mutatják, hogy az EU-tőzsdén jegyzett vállalkozások vezetőtestületeiben átlagosan 35%-os női arány figyelhető meg, míg Magyarországon ez csupán 10,8%. A nők alulreprezentáltsága egyértelmű tény, figyelembe véve, hogy a parlamenti képviselők között mindössze 15 a női arány.

Ez azt jelenti, hogy a társadalmi változások révén a nők pozíciójának megerősítése nemcsak jogi kötelezettség, hanem a társadalmi igazságosság és a gazdasági fejlődés elősegítése érdekében is sürgető lépés. Budapest, és Magyarország egy másik arca is láthatóvá válik, ha a női vezetők nagyobb szerepet kapnak.

A jogszabály megalkotásának céltudatos késlekedése nemcsak a nők, hanem az egész társadalom érdekét sérti, hiszen az esélyegyenlőség mindannyiunk jövője szempontjából lényeges. Ahogy a demokratikus folyamatokban is, fontos, hogy a nők hangját ne nyomjuk el, hanem állandóan hallathassák azt a tervezési és döntéshozatali szinteken.

Bár a javaslat sorsa kérdéses, a törvényalkotási munkának 2026 tavaszáig van még sansza a folytatásra. Mindezek fényében a kérdés továbbra is aktualitással bír: Mikor találunk végre egy valódi Barbieföldet Magyarországon?