Nyugdíjpénzek: az önkéntes- és magánnyugdíjpénztárak extrém hozamokat értek el, de 2025-ben jöhet a krízis!
2025-01-02
Szerző: Luca
Bevezetés
A tavalyi év végén a részvénypiacok összességében kedvezően zártak, ám a hozamok nem voltak mentesek a turbulens időszakoktól, különösen a kötvénypiacokat figyelembe véve. A jó hír viszont az, hogy a nyugdíjpénztári tagok, akik folyamatosan takarékoskodnak, a 2024-es évben figyelemre méltó teljesítményekkel büszkélkedhetnek. Az önkéntes- és magánnyugdíjpénztárak portfóliói közül sok 20%-ot meghaladó hozamot produkált, míg a többség bőségesen 10% felett zárt.
Kérdések a jövőre nézve
Egyre inkább kérdésessé válik azonban, hogy a jó hozamok elegendő ösztönzést nyújtanak-e a nyugdíjcélú megtakarítások iránti érdeklődéshez, és vajon megéri-e a tagok számára az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések lakáscélú felhasználása.
Teljesítmények az önkéntes és magánnyugdíjpénztárakban
2024-ben a hozamok 10-20% között mozogtak, de a magánnyugdíjpénztárak teljesítménye nem volt olyan erős, mint az önkéntes alapoké. Az MNB legfrissebb, decemberben közzétett adatai alapján egyetlen pénztár sem zárt veszteséggel tavaly, ráadásul sok pénztár 10%-nál is nagyobb hozamokat mondhatott magáénak.
Kiemelkedő pénztárak
Az Alfa és a Pannónia Nyugdíjpénztár különösen kiemelkedett, hiszen a portfólióik 25% feletti hozamot értek el, míg a többi szereplő között számos olyan pénztár akadt, amelyik 15% feletti hozamokkal büszkélkedhetett. Az OTP, az Allianz, a Budapest és az Aranykor pénztárak szintén 10% feletti teljesítménnyel zárták 2024-et.
További elemzések
A magánnyugdíjpénztárak teljesítménye alulmaradt az önkéntes alapokhoz képest, de azokban is akadtak 10% feletti hozamok, különösen az emelkedési portfóliók között. Az elemzések alapján a Budapest Nyugdíjpénztár némileg kiemelkedett, 21,62%-os teljesítményével.
Kormányzati tervek és jövőbeli kérdések
A nagy kérdés azonban az, hogy 2025-ben mibe is fektessünk? A kormányzat tervei szerint 2100 milliárd forintnyi megtakarításból 300 milliárd forintot lakáscélra vonhatnak ki, ami komoly hatással lehet a nyugdíjpénztári rendszerre. Az önkéntes nyugdíjpénztárak esetlegesen csökkenő taglétszáma már önmagában is problémát jelenthet, nem beszélve arról, hogy a pénztártagok számára nehézséget okozhat a nyugdíjmegtakarítások előre nem látott felhasználása.
Következtetések
A nyugdíjpénztári szektor tehát nehéz időszakon mehet át, és a jövőben sokak számára kérdésessé válhat, hogy érdemes-e önkéntes nyugdíjpénztárba fektetniük, ha az elkövetkező években a lakáscélú felhasználás egyre inább elérhetővé válik. Elgondolkodtató, hogy a nyugdíjcélú megtakarítások a jövő biztonságát szolgálják, de a közelgő változások mindannyiunk pénztárcájára hatással lesznek.