Meglepetést okozó statisztikát tett közzé az Eurostat az élelmiszer-pazarlásról: az Európai Unió összes lakosságára vonatkozó számokat elemezte.

Az unióban 2022-ben minden egyes lakos átlagosan 132 kilogramm élelmiszer-hulladékot termelt, összességében pedig 59,2 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezett, ami magában foglalja az ehető és az ehetetlen részeket is.

A kibocsátott hulladék 46%-a az élelmiszer-ellátási lánc felsőbb szakaszaiból származott. Ebből 19% az élelmiszerek és italok gyártása során keletkezett (25 kg/fő), 11% az éttermekből és az élelmiszer-szolgáltatásból (15 kg/fő), 8% a kiskereskedelemből és egyéb forgalomból (11 kg/fő), míg szintén 8% az elsődleges termelésből származott (10 kg/fő).

Az országokra bontott adatokat nézve a legtöbb hulladékot Németország termelte (10,7 millió tonna), míg a legkevesebbet Luxemburg (74 ezer tonna). Magyarországon összesen 810 600 tonna hulladék keletkezett, amivel a 13. helyen állunk az EU listáján. Az alábbi bontás szerint: - Elsődleges termelésből: 11 847 tonna, - Élelmiszerek és italok gyártásakor: 139 135 tonna, - Élelmiszerek kiskereskedelmi forgalmából: 57 862 tonna, - Éttermekből és élelmiszer-szolgáltatásból: 21 869 tonna, - Háztartásokból: 579 887 tonna.

Korábban írtunk arról, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélküli programjának legfrissebb kutatási eredményei szerint a háztartások pazarlóbb sofőrökké váltak a készleteik kezelésében. Az élelmiszer-pazarlás túlnyomó része, 82,51%-a a készletekből, friss zöldségekből és gyümölcsökből, valamint péksüteményekből és tejtermékekből származik. Érdekes, hogy 2016-hoz képest a lakosság tudatosabban bánik a péksüteményekkel. A Nébih szerint bizakodásra ad okot, hogy a felmérésben részt vevők 82%-a úgy érzi, tovább tudnák csökkenteni az élelmiszer-pazarlását.

Mit tehetünk, hogy változást hozzunk? Felelős fogyasztói magatartás, tudatosabb vásárlás és az ételek megfelelő tárolása kulcsfontosságú lépések lehetnek a pazarlás csökkentésére. Mindezek mellett a közösségi kezdeményezések, mint például a megosztásra késztető platformok is hozzájárulhatnak az élelmiszer-hulladék minimalizálásához!