Az Integritás Hatóság legújabb jelentése szerint az Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program keretében zajlott négy projektből kettőnél összesen 10,2 milliárd forint értékben állapítottak meg túlárazást. A kiemelkedő szereplője ennek az ügynek a Halker Kft., amely a Mirbest-csoport részeként Magyarország legnagyobb élelmezési szolgáltatója.

Az ügy közel sem újkeletű; Hadházy Ákos parlamenti képviselő már 2017-ben felvetette a problémát, és az OLAF is foglalkozott a vizsgálatával 2018-ban. Ezt követően a Transparency International Magyarország nyári feljelentése is hozzájárult a hatósági vizsgálathoz. Az Integritás Hatóság nyilvánosságra hozott visszaélése kiemelten fontos, hiszen arra figyelmeztet, hogy a szektorban található korrupciós gyakorlatok rendszerszintűek.

A tálalók közötti összejátszás lehetősége lehet az, ami miatt a Halker Kft. által vezetett konzorcium 70%-os tűnést idézett elő, ami bruttó 7,6 milliárd forint veszteséget okozott a rászorulók számára. A Káta-Mill Plusz Kft. 37%-os tűnése szintén rengeteg pénzt sodort el, 2,6 milliárd forintra rúgó kárt okozva ezzel.

A bejegyzett cégek közötti együttműködés nem csupán a túlzott árakban nyilvánult meg. Az eljárás függvényében sok esetben a kormányzati ellenőrzés gyenge lábakon állt, a közbeszerzési helyzetet pedig a teljes piacon kritikusan befolyásolta.

A Halker Kft. mellett a Káta-Mill Plusz Kft. is érintett az ügyben. Utóbbi a tavalyi évben mindösszesen 200 millió forint adózott eredményt ért el, ezzel szemben a 2023-as mérlegük nem érte el a félmilliárd forintot. A Mirbest-csoport sötét háttere miatt egyre többen kérdeznek rá arra, hogy honnan is származik ez a hatalmas forrás, ami lehetővé tette számukra, hogy milliárdos költségvetési támogatásokból profitáljanak.

Komoly problémát jelent az is, hogy az élelmiszercsomagok ára gyökeresen eltér a piacon megszokott áraktól. Például 1 kilogramm kristálycukor beszerzési ára az SZGYF által 960 forint volt, míg a valós piaci ár körülbelül 262 forint körül mozgott. A szakértők véleménye szerint tehát egyértelmű, hogy a nyereség nagysága jóval a reális keretek felett mozog, ami csak tovább áshatja a bizalmat a közétkeztetési rendszerben.

Az élelmezési botrány hátterében a közbeszerzési eljárások átláthatatlansága és a gyenge kormányzati ellenőrzés állhat. A háttérben álló valós összefonódások széles spektrumot ölelnek fel, és további vizsgálatok szükségesek a rendszerszintű megoldásokhoz, hogy valóban a rászorulók javát szolgálja a közétkeztetés. Az Integritás Hatóság továbbra is nyomoz, és a társadalomnak is fel kell lépnie az ilyen visszaélések ellen.

A legfrissebb hírek alapján a Halker Kft. tavalyi éves forgalma 34,3 milliárd forint volt, míg a profitja 2 milliárd forintot tett ki, ami nem csupán a közétkeztetés komoly aggasztó helyzetét jelzi, hanem a szektor hatalmi harcait is. De vajon ki fogja a felelősséget kérni ezen cégektől, és mekkora összegű kártérítést kapnak a rászorulók?