Kína vezetése bejelentette, hogy megkezdődik a világ legnagyobb vízerőművének építése a tibeti Jarlung Cangpo folyó alsó szakaszán. Ez a monumentális projekt várhatóan több millió indiai és bangladesi lakos életére kihat, így nem meglepő, hogy a bejelentést megelőző hetekben jelentős tüntetések zajlottak a gát és a lakóhelyek eltérítése ellen.

A gát kapacitása évi 300 milliárd kilowattóra villamos energiát termelhet, ami háromszorosa a jelenlegi legnagyobb vízierőmű, a közép-kínai Három-szurdok-gát teljesítményének. E projekt kivitelezési költségei ugyanakkor szintén megdöbbentőek: várhatóan drágább lesz, mint a Három-szurdok-gát, amelynek költsége 34,83 milliárd dollár volt. Az új erőmű esetén a becslések alapján a költségek a kezdeti tervek négyszeresére emelkedtek.

Ez a projekt kulcsszerepet játszhat Kína szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésében és szén-dioxid-semlegességi céljainak elérésében, valamint ösztönözni fogja a kapcsolódó iparágakat, mint például a gépgyártást, és munkahelyeket teremthet Tibetben. A hivatalos Hszinhua hírügynökség tájékoztatása szerint a Jarlung Cangpo különösen alkalmas vízenergia-projekt megvalósítására, mivel egy 50 kilométeres szakaszon 2000 méter szintet esik, rendkívüli energiakinyerési potenciál és egyedülálló mérnöki kihívások elé állítva a szakértőket.

A gát megépítése azonban nemcsak gazdasági előnyökkel jár, hanem súlyos társadalmi és ökológiai következményekkel is. A kínai hatóságok eddig nem közölték, hány embert kell kitelepíteni a projekt miatt, és azt sem, hogy a gát milyen hatással lesz a helyi ökoszisztémára, amely a tibeti fennsík egyik leggazdagabb és legjobban megőrzött területe.

A Jarlung Cangpo a Himalájából kiindulva a Brahmaputra folyóba torkollik, amely Indián és Bangladesen keresztül a Gangeszbe ömlik. Az indiai és bangladesi kormány aggodalmát fejezte ki a gát megépítése miatt, hiszen a projekt nemcsak a helyi környezetre gyakorolhat hatást, hanem a folyó vízfolyására és irányára is komoly változásokat hozhat.