A Habitat for Humanity Magyarország 2024-es lakhatási jelentése rávilágít, hogy több mint 2,5 millió ember él lakhatási szegénységben hazánkban, és sajnos ez a szám nem csökken érdemben az elmúlt évtizedekben. A lakhatási szegénységet négy fő indikátor figyelembevételével határozták meg: a megfelelő lakhatási infrastruktúra hiánya, a nem megfelelő fűtés lehetősége, a túlzsúfoltság és a magas lakásfenntartási költségek.

A legutóbbi adatokból kiderül, hogy egyre többen kénytelenek komfortnélküli ingatlanokban élni, aminek következtében a megfelelő életkörülmények hiánya komoly társadalmi problémát jelent. Riasztó adat, hogy 2023-ban körülbelül 1,2 millió ember nem tud megfelelően fűteni ingatlanját, míg 230 ezer ember él olyan lakásban, ahol nincs fürdőszoba vagy vécé.

A lakhatási szegénység legnagyobb kockázatban lévő csoportjai a legalacsonyabb jövedelműek, munkanélküliek, és a 25 év alatti fiatalok. Az okok komplexek, hiszen sokan nem tudják megfizetni a lakhatási költségeket, és a kormányzati intézkedések eddig nem elegendőek ahhoz, hogy valódi megoldást nyújtsanak.

A Habitat for Humanity javaslatai között szerepel a bérházfejlesztés előmozdítása és a szociálisan célzott támogatások nyújtása, hiszen a jelenlegi állapotok mellett a lakosságból egyre többen szenvednek a megfizethető lakhatás hiányától.

Miközben a kormányzati lakhatási politika inkább a felső középosztályt célozza, a rászorulók helyzete nem javul, sőt a lakástulajdonosok számára kedvező támogatási programok mellett a hátrányos helyzetűek gyakorlati megoldása egyre kevesebb figyelmet kap. A szakértők hangsúlyozzák, hogy ideje lenne egy átfogóbb, rendszerszinten megközelíteni a lakhatási válságot, hogy a szociális szempontok végre a középpontba kerüljenek.

A lakhatási helyzet javítása érdekében sürgős lépések szükségesek, hogy a magyar társadalomban élők egyenlő esélyekkel indulhassanak a lakhatás terén. Az elkövetkező években elengedhetetlen lenne, hogy a lakhatási szegénységtől szenvedők hangja is meghallgatásra kerüljön.