A Szegedi Tudományegyetem, a japán Kyotói Egyetem és az amerikai Yale Egyetem közös konzorciumot alakított, hogy felkészüljön egy esetleges új világjárványra. A kutatási program célja a gyors és összehangolt válasz kidolgozása, amely a jövőben segíti a döntéshozókat a válsághelyzetek kezelésében. Röst Gergely matematikus, a konzorcium vezetője, az InfoRádióban részletezte az elképzeléseiket.

Röst hangsúlyozta, hogy a gyors reagálás kulcsfontosságú egy járvány kitörésekor. Példaként említette a "100 napos vakcina missziót", amelynek célja, hogy vészhelyzet esetén 100 napon belül elérhetővé váljon egy bevethető vakcina. A Covid-világbetegség idején a leggyorsabb vakcina kifejlesztése 1800 napot vett igénybe, de ezt sikerült felgyorsítani a járvány kezdetén 330 napra. Most az új célkitűzés 100 napra csökkenteni ezt az időt.

A szakember három fő fázist emelt ki a járványok elleni fellépés során. Az első fázisban fontos paramétereket kell becsülni, mint például a reprodukciós szám, a lappangási idő, illetve a tünetmentes egyének aránya. Ezen adatok összegyűjtésére egy specializált kutatócsoportot állítanak fel. A második fázisban matematikai modellezők dolgoznak az adatok alapján, hogy előrejelzéseket és különböző forgatókönyveket készítsenek. A harmadik fázisban epidemiológusok lépnek színre, akik a modellezési eredmények alapján protokollokat dolgoznak ki, és ajánlásokat fogalmaznak meg.

Az új kutatási program nem csupán a jövőbeli járványok megelőzését tűzte ki célul, hanem hozzájárul ahhoz is, hogy a tudományos közösség folyamatosan fejlődjön és alkalmazkodjon a globális egészségügyi kihívásokhoz. Az együttműködés, amely a világ egyik vezető kutatási központját, a Yale Egyetemet is magában foglalja, páratlan lehetőségeket teremt a tudományos fejlődés és az egészségügyi védekezés terén.