Baleset részletei

Szerdán a kazahsztáni Aktau város közelében lezuhant egy Azerbaijan Airlines (AZAL) utasszállító repülőgép, amely Bakuból Groznijba tartott. A gépen 62 utas és ötfős személyzet tartózkodott, a balesetet 29 ember élte túl, többen súlyos sérülésekkel, míg a halálos áldozatok száma 38.

Vizsgálat és lehetséges okok

A baleset okainak vizsgálata jelenleg is folyamatban van, beleértve a repülőgép feketedobozainak elemzését. Egyes híresztelések szerint a gépet az orosz légvédelem lőhette le tévedésből. Ezt egy amerikai tisztségviselő is megerősítette, aki a CNN-nek nyilatkozott korábban.

Ukrán drónok és repülési létfontosságú kockázatok

Azt követően, hogy az orosz polgári légiközlekedési felügyelet (Roszaviacija) pénteki közleménye nyilvánosságra került, kiderült, hogy az ukrán drónok jelentettek biztonsági kockázatot, ami miatt az Azerbajdzsánból indult utasszállító nem tudott Groznijban landolni. Az incidens napján több ukrán harci drón is terrortámadásokat hajtott végre polgári célpontok ellen Groznij és Vlagyikavkaz környékén.

A repülőtér és az időjárási körülmények

Dmitrij Jadrov, a Roszaviacija vezetője elmondta, hogy a repülőtér környékén tartott riadó időszakban minden repülőgépnek el kellett hagynia a légtért. Aznap ráadásul sűrű köd is borította a területet, ami tovább nehezítette a helyzetet. A balesetet szenvedett repülőgép pilótája két alkalommal is megpróbálta a landolást, de ezek a próbálkozások nem bizonyultak sikeresnek, így végül Kazahsztán felé vette az irányt.

A katasztrófa konkrét körülményei

A katasztrófa pontos oka egyelőre ismeretlen, a hatóságok folyamatosan vizsgálják a körülményeket. A közlemények szerint a gépet először Mahacskalába irányították át a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt. A Flightradar24 légiforgalmi portál szerint a gép a Kaszpi-tenger felett repült a tervezett útvonalától eltérően, majd a szárazföld felett megfordult és ott zuhant le.

Politikai spekulációk és következmények

Amint azt a hírek is említik, különböző elméletek merültek fel a baleset okairól, beleértve azt a lehetőséget is, hogy politikai indíttatás állhat a háttérben. A kazah szenátus elnöke mindezt „felhajtásként” és alaptalan állításként visszautasította, míg a Kreml is a spekulációk óvatos kezelésére intette a közvéleményt. A katasztrófa során mi történt valójában, és milyen következményekkel járhat ez a régió számára? Az események további fejleményei még váratnak magukra.