Győrkösi István, a 2016-os bűnyi rendőrgyilkosság elkövetője, májusban kártérítési pert indított a magyar állam ellen. Az ügy hazai és nemzetközi figyelmet is felkeltett, hiszen a vádlott Strasbourgba juttatta el beadványát, amelyben az emberi jogok megsértésére hivatkozva kérte kártérítését.

A Blikk jelentése szerint Győrkösi a körülményeket kifogásolta, amelyeket a börtönből való megélhetése miatt szenvedett el, és sérelmezte, hogy nem részesült tisztességes eljárásban. Dr. Takács Zoltán, Győrkösi ügyvédje, hangsúlyozta, hogy ügyfele véleménye szerint a bíróság figyelmen kívül hagyta a felmerült bizonyítékokat, ami veszélybe sodorja az igazság megállapítását. Az ügyvéd bizakodik benne, hogy a bíróság ítéletét még felülvizsgálják, és Győrkösi szabadulhat a börtönből.

Győrkösi hangsúlyozta, hogy nem ő volt a gyilkos, hanem rendőri kollégája, Pálvölgyi Péter hatósági intézkedés keretében lelőtte őt. 2016-ban, amikor a rendőrség engedély nélkül tartott házkutatást Győrkösi lakásán, és engedély nélküli fegyverek után kutattak, gyilkosság történt. Győrkösi géppisztollyal lőtte le a házkutatásra érkező Pálvölgyi őrnagyot. Az incidenst követően egy tűzharc alakult ki, mely során Győrkösi is súlyosan megsérült.

A későbbi bírósági eljárás során, 2019-ben Győrkösi Istvánt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, amely alapján a legkorábban 101 évesen szabadulhatna. Úgy tűnik, hogy a jogi harc még nem ért véget, hiszen a férfi ügyvédje 2020-ban már korábban is vitatta a bírósági döntést, amelyet azonban a Kúria helyben hagyott. Ez a megpróbáltatás a társadalom és a jogi közélet számára is komoly dilemmákat vet fel, hiszen a bűnüldözés és az emberi jogok védelme közötti határvonalra kérdéseket vet fel a nyilvánosság számára.