Kaja Kallas, Észtország miniszterelnöke, már hivatalba lépése óta aktívan küzd a biztonsági kérdésekért, különös figyelmet fordítva Oroszországra. A múlt év végén történt hivatalba lépését követően a kijevi látogatása során kifejezte, hogy „az EU azt szeretné, ha Ukrajna megnyerhetné ezt a háborút”, ezzel megosztva az uniós politikai elitet, amely nem minden tagállam támogatását élvezi. Spanyolország és Olaszország, például, kritikusan reagált Kallas megjegyzéseire, arra hivatkozva, hogy Oroszország nem közvetlen fenyegetés az EU számára.

Az EU-n belüli feszültségek egyre nőnek, mivel egyes uniós tisztviselők féltik az unió egységét, és figyelmeztetnek, hogy Kallas kijelentései megerősíthetik a háborús retorikát, ami nem szerencsés irány az EU számára. "Ha ránk hallgatnak, úgy tűnik, mintha háborúban állnánk Oroszországgal, pedig ennek nem lenne szabad az unió irányvonalának lennie" - vélte egy névtelenül nyilatkozó uniós hivatalnok.

A politikus tevékenysége azonban nem csupán a kijelentésekről szól. Kallas kritikusai szerint ő miniszterelnökként viselkedik, és nekik úgy tűnik, hogy kezdeményezései nem elég megfontoltak. Sokan úgy vélik, hogy a tervezett lépésekhez nem zajlottak le a szükséges konzultációk, hogy megfelelő támogatást biztosítsanak az EU tagállamaiból.

A februári müncheni biztonságpolitikai konferencián Kallas a tagállamokhoz címzett kétoldalas levelet adott ki, amelyben sürgette őket, hogy pótolják a Kijevnek nyújtott amerikai katonai támogatás csökkenését. A levélben arra kérte a tagállamokat, hogy legalább 1,5 millió tüzérségi lövedéket biztosítsanak Ukrajna számára, a hozzájárulásoknak pedig arányosnak kell lenniük a tagállamok gazdasági helyzetével. Ez a követelmény feszültségeket gerjesztett, mivel a nagyobb országoknak jóval több lövedéket kellene biztosítaniuk.

Ezek után Kallas kénytelen volt újragondolni a terveit, és a legutóbbi uniós csúcsértekezleten, a kritikusok nyomására, elismerte, hogy az első lépés ugyan ötmilliárd eurós keretet jelentett volna a Kijevnek nyújtott támogatás növelésére, de a végső megvalósításról még tárgyalásokat kell folytatnia, hogy elnyerje a tagállamok támogatását. Az események alakulása nagyban befolyásolhatja nem csak Ukrajna, hanem az egész EU jövőbeni biztonsági és politikai stratégiáit is.