A közelmúltban Joe Biden amerikai elnök január 15-ei szankciós intézkedése komoly zavart keltett Oroszországban. Ennek keretében Biden felerősítette az amerikai szankciós listát, amelyre több orosz energetikai szolgáltató és pénzintézet került fel, valamint további büntetéseket is bevezetett a már érintett nagyobb orosz bankok és energiaágazati szolgáltatók ellen.

Ez a lépés egyértelmű jele annak, hogy Biden nem akarja, hogy az újonnan megválasztott elnök, Donald Trump, könnyedén feloldhassa az Oroszországra vonatkozó korlátozásokat. Az érintett orosz vállalatok jelentős része már Obama elnök által meghozott 13660-as számú rendelet szankciós listáján is szerepel, ami azt jelenti, hogy csak kongresszusi felhatalmazással lehet ezeket eltávolítani a büntetőlistáról.

A Biden-adminisztráció tehát tisztában van azzal, hogy Trump esetleges szankciók enyhítése nem mehet végbe zökkenőmentesen, hiszen a Kongresszus szigorú ellenőrzésén kell átmennie. Egyes elemzők arra figyelmeztetnek, hogy Trump esetleges „jó szándékú gesztusai” Oroszország felé most, a megszorító intézkedések miatt, nagyon nehézkessé válnak, ezzel is megnehezítve a háború lezárásának lehetőségét.

Ezek a nemzetközi játszmák nemcsak az orosz-ukrán konfliktus rendezését bonyolítják, de Trump béketervének életképességét is kérdőjelezik meg. Orosz szakértők kifejtették, hogy nem sok esély van arra, hogy Trump rövid távon békét teremtsen a régióban, mivel eddig nem láttunk olyan konkrét javaslatokat tőle, amelyek Oroszország számára valóban elfogadhatók lennének.

Moszkva számára a helyzet aggasztó, hiszen a folyamatos szankciók és politikai nyomás mellett egyre nehezebbé válik a helyzet az energiaexport terén is. Ráadásul a Biden-kormány szigorúbb fellépése a geopolitikai játszmák szintjén is új kihívásokat állít Oroszország elé, amelynek következményei hosszú távon éreztethetik hatásukat a globális gazdasági kapcsolatokra.

Izgalmas időszak vár ránk a nemzetközi politikában, és kérdéses, hogy Trump milyen stratégiával léphet előre a jövőben.