A tao-támogatásokból finanszírozható nagy sportberuházások száma látványosan visszaesett az utóbbi években. Míg a 2010-es évek közepén évről évre több tucat milliárdos fejlesztési tervet valósítottak meg, addig a jelenlegi támogatási időszakra már csak két jelentős beruházás jutott. A helyzet súlyosságát tükrözi, hogy az érintett klubok sem tudtak belekezdeni a szükséges források összegyűjtésébe, mivel a kormány által biztosított keret kimerült.

A Magyar Kézilabda Szövetség számára meghatározott keretösszeg, valamint a már folyamatban lévő fejlesztések miatt a Szombathelyi Kézilabda Klub és Akadémia létesítményberuházási tao támogatását még nem kezdték el. A szombathelyi kézilabdacsarnok története hosszú évek óta húzódik, és a mostani helyzet kissé aggasztó. A támogatási rendszer kerete egyre inkább szűkül, és már az építkezések elindítása is kérdéses.

A tao-program jövője nemcsak a helyi sportklubokat érinti, hanem az egész magyar sportinfrastruktúrára negatív hatással van. A támogatási keret csökkentésével a kisebb klubok finanszírozási lehetőségei is beszűkülnek, így egyre kevesebb lehetőségük marad a fejlődésre.

Jelenleg a tao-támogatási rendszer továbbra is a legkedvezőbb forrás a sportra költött pénzek terén, de a helyzet kritikus. Az idei évben az SZKKA csarnoka mellett a Spartacus 1928 Utánpótlás-képző Központ is csak a tavaly már jóváhagyott program részeként egy milliárd forint feletti támogatást kért, de ők is hasonló akadályokba ütköztek.

A kormányzati keretcsökkentés mögött álló infláció és áremelkedés szintén jelentős problémát jelent. Az elmúlt években a sportberuházásokra fordított tao-támogatások mértéke nem tudott változni, holott az építőiparban az árak drasztikusan megemelkedtek. Az inflációval együtt 2018-as árakon számolva lényegesen kevesebb támogatás jut mostanában a projektekre, mint hét éve.

Egyre kevesebb nagy projekt valósul meg, és a helyi kluboknak új stratégiákat kell kidolgozniuk, hogy a rendelkezésre álló keretekből a lehető legjobban gazdálkodjanak. A jövőben erősebb versenytársakkal is szembe kell nézniük, hiszen előfordulhat, hogy egy-egy sport program finanszírozásához több év szükséges, és lemaradnak a költségvetési keret elfogyása miatt.

Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a tao-támogatás rendszere nem bír korlátlan lehetőségekkel, és a közelmúlt eseményei egy teljesen új megközelítést igényelnek ahhoz, hogy a sportágak fenntarthatóan fejlődhessenek. Az új kihívásokra való reagálás érdekében szükség lenne a tao-támogatási rendszer átszervezésére és a források hatékonyabb kihasználására.