Az Oxford Economics legfrissebb elemzése sajnálatos módon arra figyelmeztet, hogy három külső tényező együttes hatása rengeti meg a közép- és kelet-európai országok gazdaságát, köztük Magyarországot:

a német ipar gyengélkedése,

a protekcionista amerikai kereskedelmi politika,

valamint a kínai ipari túlkínálat dominálása.

Ezek a tényezők drámaian csökkentik a régió gazdasági növekedési kilátásait. A közgazdászok ennek következtében a 2025–2026-os időszakra vonatkozó GDP-növekedési előrejelzéseiket átlagosan 0,7 százalékponttal csökkentették, ami aggasztó, hiszen egyes elemzések alapján ez a visszaesés akár tartós is lehet.

A közép- és kelet-európai országok az uniós csatlakozásuk óta két évtizeddel ezelőtt szoros kapcsolatot alakítottak ki az európai ipari ellátási láncokkal, különösen Németország felé. A magyar gazdaság, amely jelentős mértékben az iparra épít, fokozottan ki van téve ennek a helyzetnek.

A szektor válsága már 2017 körül megkezdődött, amikor az ipari termelés elérte csúcsát, de a valódi visszaesés csak a világjárvány utáni időszakban vált érzékelhetővé.

A helyzet részben ciklikus jellegű (pl. a magas kamatok következtében csökkenő beruházások), de strukturális problémák is súlyosbítják, mint a magas energiaárak, munkaerőhiány és a szabályozási terhek. Mindez jelentősen rontja a régió gazdasági helyzetét.

Különösen Csehország érintett, amely a legszorosabb kapcsolatban áll a német iparral, különösen az autóiparban. Magyarország, Szlovákia és Románia szintén érintett, bár némileg kisebb mértékben. Lengyelország diversifikáltabb iparszerkezete miatt kevésbé függ Németországtól, ami hozzájárult, hogy viszonylag jobban teljesített az utóbbi években.

Úgy tűnik, hogy a régi, exportcentrikus, német iparra támaszkodó gazdasági modell egyre inkább életképtelenné válik. Az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti esetleges kereskedelmi háború újabb kockázatot jelent. Az Oxford Economics előrejelzése szerint 2025 második negyedévétől 10%-os általános vámtarifákra lehet számítani az EU és az USA között.

Mindennek a magyar gazdaság szempontjából jelentős következményei lehetnek, hiszen az ország növekedése már most is lassul. Az Oxford Economics korábban 3,2%-os magyar GDP-növekedésre számított 2025-re, de a vámtarifák veszélye miatt ezt 1,5%-ra csökkentette.

A prognózisok szerint a CEE országok GDP-je és exportja akár kétszer akkora visszaesést szenvedhet el, mint az európai átlag. A helyzet súlyosbodik a kereskedelmi politikai bizonytalanság miatt is, ami az ipari termelést és a fogyasztói keresletet is visszavetheti.

További aggasztó tényező, hogy Kína agresszíven támogatja az iparát, és a közeljövőben várhatóan több terméket exportálhat Európába, felerősítve a versenyt a közép- és kelet-európai gyártók számára.

Ezek a kihívások komoly aggodalmakat vetnek fel az ipari szektor jövője szempontjából, és sürgető szükség mutatkozik arra, hogy a magyar kormány új irányelveket dolgozzon ki a gazdaság diverzifikálása és a nemzetközi versenyképesség növelése érdekében. A legnagyobb vesztesek között Magyarország lenne, ahol az exportkibocsátás és a növekedés jelentősen csökkenhet.

A hosszú távú megoldások érdekében elengedhetetlen a stratégiai tervezés és a magas hozzáadott értéket képviselő termékek előállítására való összpontosítás. Sőt, a K+F és az oktatás területén tett beruházások elengedhetetlenek, hogy a magyar gazdaság ne csupán alkalmazott maradjon az ipari láncban, hanem egyre inkább a vezető szereplők közé lépjen.