Múte Egede, Grönland miniszterelnöke újévi beszédében bejelentette, hogy szeretné, ha végleg levetnék magukról a gyarmatosítás „bélyeleit”, és megszűnnének azok az akadályok, melyek korlátozzák Grönlandot a más országokkal való normális együttműködésben – írja a Politico.

„A más országokkal való együttműködésünk és kereskedelmi kapcsolataink nem folytatódhatnak kizárólag Dánián keresztül” – mondta a kormányfő, majd hozzátette, már lépéseket tett, hogy Grönland független államként működhessen, ennek érdekében pedig belengetett egy függetlenségről döntő népszavazást 2025-re.

Egede 2021 óta kormányozza az országot, a függetlenségpárti népek közössége párt színeiben. A politikus szerint Dánia és Grönland kapcsolataiban nincs „teljes egyenlőség”, és a sziget megérdemli, hogy saját magát képviselhesse a világban. A Dánia és Grönland között kötött 2009-es megállapodás értelmében Grönland a függetlenségét csak egy népszavazás után nyilváníthatja ki, amelyet Egede a közelgő áprilisi parlamenti választásokkal egy időben tartana meg.

A mintegy 60 ezer lakosú Grönland a világ legnagyobb szigete, egészen 1979-ig pedig dán gyarmat volt, majd engedélyezték, hogy saját parlamentje legyen. Az ország továbbra is Dánia területéhez tartozik, a kül- és védelempolitika ellenőrzését pedig Koppenhága gyakorolja. Annak ellenére, hogy az ország ásványkincsekben gazdag, Dánia mintegy 500 millió euróval támogatja éves szinten.

A grönlandi kormányfő Donald Trump, a megválasztott amerikai elnök 2019 utáni érdeklődését is említette, aki Grönland megvásárlását „feltétlenül szükségesnek” nevezte. Az amerikai elnök bejelentése heves tiltakozást váltott ki Grönland részéről, aki kijelentette: a sziget nem eladó!

Dánia a vételi ajánlatot követően azonnal bejelentette, hogy legalább 1,3 milliárd euróval növeli védelmi kiadásait Grönlandon. Troels Lund Poulsen dán védelmi miniszter kijelentette, hogy a politikai helyzet feszültsége csak a sors iróniája.

Grönland függetlenségének témája nemcsak regionális, hanem globális figyelmet is felkeltett. Az Északi-sarkvidék erőforrásai kapcsán komoly érdekek ütköznek, hiszen a klímaváltozás által is előidézett olvadások lehetőséget biztosítanak új, korábban nem hozzáférhető területek kiaknázására. Vannak olyan szakértők, akik szerint a nemzetközi jogok védelme és a szuverenitás kérdése hatalmas vitákat generálhat a jövőben.

A világ szeme Grönlandra szegeződik, ahol a helyi lakosság és a nemzetközi közösség érdekei feszültségben állnak – egy új korszak küszöbén állunk, ahol a gyarmatosítás szelleme helyett a függetlenség és önrendelkezés állhat a középpontban. Egy megkezdett népszavazás lényegesen megváltoztathatja Grönland jövőjét, amire a világ figyelmesen vár.