A magyarországi egészségügyi ellátás helyzete egyre súlyosabbá válik, különösen a központi régióban élők számára. A szakemberek szerint az orvoshiány kritikus szintre emelkedett. Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) volt elnöke aggasztó statisztikai adatokat osztott meg a nyilvánossággal: jelenleg Magyarországon 940 praxis áll betöltetlenül, ami 114-el több mint tavaly. Az előrejelzések szerint 2025 januárjától újabb hét praxis válhat orvos nélkülivé.

Az orvoshiánnyal leginkább sújtott területek közé tartozik Pest megye 247 üres praxissal, valamint Budapest 191 üres praxisa. De a helyzet nem magyarázható egyértelműen a főváros körüli térségekre; az ország más részein is komoly problémák merülnek fel. Például Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 104, míg Békés megyében 66 üres praxis vár orvosra.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a háziorvosi szolgáltatásokat 2023-ban 5604 háziorvos látta el, ez viszont 144 fővel kevesebb, mint 2022-ben. Mivel évente átlagosan 1710 ember jut egy háziorvosra, a háziorvosi rendelők terheltsége elképesztő mértékben növekszik. Az egyes területeken, különösen a kisebb falvakban, sok esetben lehetetlen helyben hozzáférni a háziorvosi ellátáshoz, ami több mint 534 ezer embert érintett.

A helyzetet súlyosbítja, hogy mindezalatt a magánellátás iránti kereslet folyamatosan nő. Az emberek egyre inkább a magánorvosokhoz fordulnak, hogy elkerüljék a hosszú várakozási időket. Az OECD 2021-es jelentése szerint Magyarország egészségügyi kiadásainak 25%-át a lakosság saját zsebből finanszírozza, ami meghaladja az unió átlagát.

Emellett a szakdolgozók és orvosok betöltetlen álláshelyeinek száma is aggasztóan nő. A statisztikák szerint 8400 állás maradt betöltetlen az egészségügyben, ezek többsége szakdolgozóké. A legkevesebb orvos Baranya megyében hiányzik, míg a legnagyobb problémák Borsod-Abaúj-Zemplén megyében tapasztalhatók.

A kórházi ágyak száma 2023-ban 63,5 ezerre csökkent, ami azt jelzi, hogy az egészségügyi infrastruktúra továbbra is romlik. Budapest a kórházi ágyak negyedét büszkélkedheti, ám az ápolási idő is növekszik, a 6,8 napból 7,2 napra.

A háziorvosi praxisok helyettesítési aránya mindössze 13%-ra rúg, ami azt jelenti, hogy a betegek a betöltetlen praxisok miatt mindig ugyanazokat az orvosokat keresik, akik már így is túlterheltek. Ráadásul a legkisebb ellátási arányokat Budapest belső kerületei élvezik, ahol egy orvosra átlagosan 1000-1900 lakos jut. Ezzel szemben 43 járásban több mint 2000 lakos számára kell ellátást nyújtani.

Összességében a magyar egészségügyi rendszer folyamatos nyomás alatt áll, és sürgős intézkedésekre van szükség a helyzet javítása érdekében. Az orvosi ellátás jövője sokak számára kétséges, és a magánszolgáltatók növekvő népszerűsége azt jelzi, hogy az emberek már nem várják meg, hogy a rendszer orvosolja a problémákat.