Orbán Viktor nem kímélte a szavakat, amikor Donald Trump amerikai elnök NATO-tagországoktól elvárt védelmi kiadásaik GDP-hez viszonyított 5%-os emeléséről nyilatkozott. A nyilatkozat kétségtelenül felkeltette a figyelmet, hiszen Trump javaslata alapján hazánknak hatalmas összegeket kellene szánnia védelmi költségekre.

A védelmi kiadások tervezett mértéke a jelenlegi 2%-ról 5%-ra emelkedne, ami Magyarország esetében 54 ezer milliárd forint pluszkiadást jelentene 2038-ig. Mindez magában foglalja a jövőbeli gazdasági növekedéssel kapcsolatos előrejelzések bizonytalansága miatt felmerülő kérdéseket is. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a gazdasági helyzet nemcsak Magyarország, hanem több más NATO-tagország számára is aggályos.

A 2%-os és 5%-os védelmi kiadások közötti különbség 2038-ra már 5,6 ezer milliárd forintra nőne, ami igencsak sokkoló összeg egy ország számára. Csak példaként említhetjük, hogy az állam által szánt keretből az idén 3,9 ezer milliárd forintot terveznek oktatásra, míg az egészségügy számára a tervezett keret csupán 3,7 ezer milliárd forint. Mindezek mellett a védelmi kiadások emelése olyan mértékű pénzügyi terhet róna a költségvetésre, ami szinte biztosan komoly megszorításokat kényszerítene ki más területeken.

Hangsúlyozni kell, hogy a védelmi költségek növelése nemcsak a kormányzati költségvetést érintené, hanem a hazai közszolgáltatások minőségére is hatással lenne. Az oktatás, egészségügy és számos egyéb területhez szükséges források a védelmi költségek növelésével egyenes arányban csökkenhetnének. A gazdasági szakértők szerint ez a helyzet jelentős feszültségeket és konfliktusokat okozhat a társadalomban.

Bár a védelmi kiadások emelése elkerülhetetlennek tűnik, a konkrét mértéke még nem tisztázott. A NATO tagjai között már több állam, köztük Németország, világosan kifejezte, hogy nem támogatják a 5%-os emelést. Ráadásul Oroszország ukrajnai háborús terjeszkedése, valamint Kína növekvő ambíciói miatt a globális biztonsági helyzet sokkal feszültebbé vált.

A NATO júniusban, Hágában tervezett csúcstalálkozóján várhatóan megerősítik a védelmi költségek új irányelveit, de kérdéses, hogy milyen kompromisszumokat tudnak kialakítani a tagországok képességei és a költségvetési realitások között.

Bár a potenciális emelkedés valószínű, az 5%-os célérték eltúlzottnak tűnik. Mark Rutte, a NATO főtitkára részéről is vannak javaslatok a védelmi költségek fokozatos emelésére, azonban egyelőre csak találgatni lehet, hogy ezek a költségek milyen mértékben és mikor lépnek életbe.