Technológia

Gazdaság: Továbbra is rejtélyekkel teli a kormány szélstratégiája, de jó hír is van

2024-11-04

Szerző: Éva

A szélenergia hasznosítása terén a kormány októberben jelentős területeket zárt el, akár az ország közel harmadát is, beleértve olyan részeket is, ahol kifejezetten kedvezőek a körülmények. A településrendezési és építési követelményekről szóló rendelet megjelenése előtt, amelyet Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) dolgozott ki, a napelemes ágazat szereplői is felháborodtak.

A legújabb rendelet alapján most már legalább elméletileg lehetőség van új szél turbinák telepítésére. A kormány a Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) keretében 2030-ig csupán háromszorosára kívánja növelni a szélenergiát, ami jelenleg mindössze 330 megawatt (MW) kapacitás. Az új szélparkokat a Győr-Moson-Sopron megyei Kapuvár környékén engednék csatlakozni a hálózatra. Ugyanakkor az ELTE kutatói által végzett legújabb elemzés 10-20-szoros növekedést tart szükségesnek a 2020-as évek végéig.

A szélenergia terjesztésének lehetősége a legújabb rendelkezés alapján széleskörű kúlatechnikai és környezetvédelmi korlátok között mozog. A védett természetü területekkel kapcsolatos korlátozások figyelembevételére is szükség lenne. Csontos Csaba, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetője elmondta, hogy célszerűbb lenne további védett területek, mint a Natura 2000-es helyszínek konkrét nevesítése, mivel az olyan természetvédelmi kategóriák, amelyek jogi értelemben is kőbe vannak vésve, sokkal nehezebben kikerülhetők.

A WWF által bemutatott videón látható, hogyan változott az elmúlt években a szél turbinák telepítésére kijelölt terület. Azok az elsődleges korlátozások, amelyeket katonai repülőterek és radarállomások nyomán határoztak meg, 15 illetve 40 kilométeres távolságot zárnak ki, összesen körülbelül 27 ezer négyzetkilométer területet érintve.

Ezért kiemelkedően fájdalmas, hogy míg a legjobb szélklimatikus adottságokkal rendelkező területek, mint például a Győr-Moson-Sopron és Veszprém megye, folyamatosan kiszorulnak a körből, sok vidéki közösség hátrányos helyzetbe kerülhet. Csontos megjegyezte, hogy a területek, ahol valóban nem telepíthetők szél erőművek, mint például a környezeti jelentőségű területek közelsége, turizmus révén még mindig szerezhetnek pluszbevételeket.

Az új kormányzati tervekben szereplő a 2030-ig terjedő terv kapcsán, Csontos megerősítette, a kormány szélipotenciáljának kiterjesztését nehezen tudják elképzelni egy szűk földrajzi területen, ahol nemcsak a természeti, hanem a társadalmi szempontok is érvényesülnek.

A Nemzetközi Energia Ügynökség ajánlása szerint 5-20 kilométeres zónákban egyedi vizsgálat alapján lehet dönteni a szélenergia fejlesztésének lehetőségéről, és csak 5 kilométeren belül indokolt a teljes tilalom. Azonban a már elkezdett munka a megújulóenergia-gyorsítás érdekében már zajlik, amelynek célja, hogy elveszített területeken is újra erősítse a szél- és naperőművek telepítésének lehetőségét.

Néhány, a kormánynál történt észrevétel szerint a szabályozás túl szigorú, a szakértők szerint decentralizált megoldásokra van szükség az éghajlati és társadalmi igények kiegyenlítése érdekében. Az alapelvek több szakmai szinten is konszenzusra jutottak, a WWF Magyarország felmérése szerint a társadalom is elfogadja a szélenergiát, ahol napi szinten találkoznak vele.

Csontos Csaba arra figyelmeztetett, hogy a jogszabályok megváltoztatásával még sok lehetőség rejlik a szélenergia fejlesztésében és a megújuló energia potenciáljának kiaknázásában. Ha a kormány nem csupán a nap energiájára és az atomenergiára összpontosít, hanem párhuzamosan fejleszti a szél- és naperőműveket, akkor sokkal kedvezőbb helyzetet alakíthat ki az energia előállításában.