A lefejezési csapások és a célzott likvidálások hatékonyságát évek óta vitatják a szakértők, főként a terrorszervezetek működésével kapcsolatban. Audrey Kurth Cronin, a Carnegie Mellon Egyetem professzora részletes tanulmányt végzett, amelyben 450 terroristacsoport példáját elemezte. Megállapította, hogy a lefejezési stratégiák általában a kisebb, rövid életű csoportok ellen hatékonyak, ahol elvész a vezetőség, és nincs kialakult utód-rendszer az új vezetők kinevezésére.

A Hamász és a Hezbollah esete ezzel szemben más. Például, amikor Izrael 1992-ben megölte a Hezbollah vezetőjét, Abbász Muszavit, a csoport nemcsak, hogy nem semmisült meg, de vezetését Hasszán Naszrallah vette át, aki sokkal erősebb és befolyásosabb vezetőnek bizonyult. Hasonló reakciót láthattunk, amikor a Hamász alapítóját, Ahmed Jasint megölték 2004-ben, de a csoport életben maradt és folytatta tevékenységét.

A legújabb események, mint például Jahja Szinvar, a Hamász vezetőjének 2024 októberében történt meggyilkolása, arra utalnak, hogy a Hamász és a Hezbollah sajnos nem úgy szét tudna hullani, mint sokan feltételezik. Cronin arra mutatott rá, hogy ennek a szétválásnak a tágabb történelmi párhuzama gyenge, hiszen ilyen magas rangú vezetők eltávolításához sok időnek kell eltelnie.

A szervezetek nemcsak militarizált csoportok, hanem politikai és gazdasági hatalom képviselői is. A Hamász évek óta a Gázai övezet de facto kormányaként működött, míg a Hezbollah Libanonban komoly befolyással bír a politikai és gazdasági színtéren. Az Izrael által elkövetett támadások következtében azonban a Hamász elveszítette eddigi hatalmát és befolyását, amely arra kényszerítheti, hogy újraértékelje helyét és szerepét.

A Hezbollah helyzete is válságos. Miután hosszú időn át a leggazdagabb pártnak számított, most a gazdasági válság és a politikai nyomás következtében nehéz helyzetbe került. A hűséges harcosok késlekednek a kifizetéseikkel, és a berendezkedett civilek panaszkodnak a nyújtott támogatás hiányára.

A Hamász és a Hezbollah fennmaradása tehát nemcsak a vezetők kérdésétől, hanem a gazdasági és társadalmi környezettől is függ. Ahogy az Izrael és a régió ragadós feszültségei tovább tartanak, a kérdés az, hogy a helyükre új alakulatok lépnek-e vagy a már meglévők megerősödnek.

Finomabb elemzések is foglalkoznak azzal, hogy a Hamász és a Hezbollah eszméket és intézményeket testesít meg. A terjeszkedésük fenntartása már nemcsak erőszakos cselekedetekre épül, hanem politikai és gazdasági kapcsolatok feszes szövetére is. Amennyiben a Hamász és a Hezbollah gyengül a mögöttük álló támogatás, valamint a belső politikai feszültségek miatt, új csoportosulások, mint például helyi, gyengébb, de radikálisabb szervezetek léphetnek a helyükre. E helyzet számtalan kihívást és lehetőséget rejt magában, nemcsak a közel-keleti politikai tájban, hanem a nemzetközi közéletben is.