Andrzej Duda köztársasági elnök meghátrált: nem állította meg a költségvetést, és pénteken aláírta a 2025-ös költségvetési törvényt.

Sokan azt várták, hogy az államfő az Alkotmánybírósághoz (Ab) küldi a büdzsét, mivel alkotmányellenesnek tartja, hogy törölték belőle az alkotmánybírák fizetését. Azonban ha ezt tette volna, azzal megakadályozta volna a pedagógusok és más közalkalmazottak béremelését, a nyugdíjemelést és a hadseregfejlesztést, amelyet ő is kiemelkedően fontosnak tart.

Duda, aki a kormánnyal feszültséges viszonyban van, minden bizonnyal nem merte vállalni ezt a kockázatot a miniszterelnökkel való gyakori nézeteltérései után. Jobboldali támogatóitól, köztük a PiS-ből, éles kritikákat kapott emiatt.

A lengyel jog szerint aláírás és kihirdetés után is kérhet alkotmányossági vizsgálatot – ezt tette most is –, ám ennek már nincs jelentősége: az Ab döntését a kormány figyelmen kívül fogja hagyni, hiszen a bérmegvonást is az Ab legitimitásának hiányával indokolja.

A 2023 őszén alakult parlamenti többség már tavaly lemondásra szólította fel az Ab-t, mivel két tag megválasztását törvénysértőnek tartja, és emiatt az egész testületet elutasítja, döntéseit pedig nem hozza nyilvánosságra, így megakadályozva a hatályba lépésüket. A szejm törvényt hozott az Ab átalakításáról, ezt azonban az államfő vétója miatt nem tudták végrehajtani.

A költségvetésből törölték a többség által szintén törvénytelennek tartott Országos Bírói Tanács tagjainak napidíj fedezetét, csökkentették a Legfelsőbb Bíróság és a Köztársasági Elnöki Hivatal költségvetését is.

Továbbá az elnökválasztási kampány elindulása után a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező korábbi kormánypárt, a Jaroslaw Kaczynski vezette Jog és Igazságosság (PiS) költségvetési támogatását nem fizetik ki, mert a kormány az Állami Választási Bizottság több, egymásnak ellentmondó határozata közül azt ismerte el, amely szerint a támogatás a 2023-as parlamenti választási kampány során elkövetett szabálytalanságok (elsősorban az állami pénzek pártpropagandára történő felhasználása) következtében nem jár.

Ebből látható, hogy az Európai Bizottság tavaly nyári döntése, amely szerint Lengyelországban már nem áll fenn a jogállamiság súlyos megsértésének veszélye, inkább megelőlegezett bizalomnak tekinthető.

Az államfő aláírása után hatályba lépő költségvetés legnagyobb problémai közé tartozik, hogy hiányzik belőle az alkotmánybírák béralapja, hanem hogy a hiány 289 milliárd zloty, a GDP 7,3%-a, ami igen nagy kockázatokat hordoz magában. Közben folyik az elnökválasztási kampány – május 18-án szavaznak a lengyelek –, és az eredmény teljesen kiszámíthatatlan.

A mostani jobbközép vezető kormánypárt jelöltjének, Rafal Trzaskowski varsói főpolgármesternek úgy kellene támogatókra lelni a jobboldalon, hogy közben saját támogatóinak csalódottságával is meg kell küzdenie, hiszen választási ígéreteik zömének nem tettek eleget, részben az államfő és más, „örökölt” tényezők miatt, részben saját koalícióján belüli ellentétek következtében. Az ilyen körülmények között a lengyel politikai táj látványosan ingataggá válhat, és a jövőbeli gazdasági irányvonalat is jelentősen befolyásolhatja.