A Magyar Államadósság Története

A magyar államadósság legutóbb 1975-ben érte el a kritikus 50%-os GDP-arányt, amit Horváth Gábor a Költségvetési Tanács elnöke emelt ki. Azóta világszintű trendként nőtt az adósság, és hazánk sem tudta elkerülni ezt a jelenséget.

Magyarország Helyzete az Európai Unióban

Míg a maastrichti kritérium 60%, addig az EU átlag 81%, sőt az eurózónában ez még magasabb, 88%. A Magyarország 73,5%-os adósságrátája nem tűnik kifejezetten rossznak, de Közép-Európában a legmagasabb, amit a növekvő kamatkiadások miatt pénzügyileg is könnyen megérezhetünk.

Fokozódó Kamatteher és Növekedési Nehézségek

2024-re a magyar kamatterhek elérték az Európa-bajnoki szintet, de az elsődleges költségvetési egyenleg tavaly egyensúlyba került, ami érdemi eredmény. A növekedés hiánya azonban akadályozza az államadósság csökkentését – figyelmeztetett Horváth.

Az Adóalapok Növekedése és Lehetőségek

A Költségvetési Tanács szerint ha bizonyos adóalapok növekedése felülmúlja a nominális gazdasági növekedést, az teret adhat más adók csökkentésére. Ez akár 300-400 milliárd forintos mozgásteret biztosíthatna.

Kormányzati Intézkedések Hatása

A kormány különböző intézkedései, mint az Otthon Start lakáshitelprogram és az állami alkalmazottak lakástámogatása, már 2026-ra jelentősen befolyásolhatják a gazdasági helyzetet, ha a gazdasági növekedés várakozások felett alakul.

Várható Költségvetési Hatások

Horváth Gábor várakozásai szerint a kormányzati intézkedések következő költségvetési hatásai több milliárd forintos szinten mozognak:

- Otthon Start Program: 2025-ben több milliárd forint, 2026-tól évi 50-100 milliárd forint.

- Vidéki Otthonfelújítási Program kibővítése: 2025-26 között összesen 90 milliárd forint.

- Lakhatási támogatás különböző dolgozóknak: közel évi 100 milliárd forint.

- Két- és háromgyermekes anyák SZJA-mentessége: 2026-ban 340 milliárd forint, 2027-ben 231 milliárd forint, 2028-ban 248 milliárd forint.