A BRICS-országok (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) egy izgalmas újításon dolgoznak, amely alapjaiban változtathatja meg a nemzetközi kereskedelmet: egy aranyalapú digitális valuta bevezetésén. Ez a lépés célja, hogy csökkentse a dollártól való függőséget, mérsékelje az átváltási árfolyamok ingadozásait, és alacsonyabb tranzakciós költségeket biztosítson.

De vajon beköszönt-e az aranyalapú pénz új kora a dollár mellett, vagy akár annak rovására?

Az aranyalapú digitális valuta bevezetésének ötletét Alexej Jordanov, a Goldrepublic elemzője vetette fel, aki hangsúlyozta, hogy a BRICS törekvése abban rejlik, hogy kiváltsa a dollár dominanciáját a globális kereskedelemben. Az elmúlt évek geopolitikai feszültségei, például Oroszország kizárása a SWIFT fizetési rendszerből, felgyorsították az alternatív megoldások keresését.

Az új valuta nemcsak aranyhoz lenne kötve, hanem a BRICS-országok nemzeti valutáiból álló kosárhoz is. A rendszer működését a blockchain technológia támogatná, amely átláthatóságot és biztonságot biztosítana.

A BRICS-országok együttesen a világ népességének körülbelül 40%-át képviselik, és a globális GDP több mint 30%-át állítják elő, ezzel megelőzve a G7-eket. Annak ellenére, hogy a dollár továbbra is dominál, a BRICS-tagországok közötti kereskedelem dinamikusan növekszik, 2017 óta 56%-kal bővült, és 2022-re a blokk teljes tranzakcióinak 37%-át tette ki.

Jordanov hangsúlyozta, hogy az aranyalapú valuta számos előnnyel járhat: csökkentheti a tranzakciós költségeket és az árfolyamkockázatokat. Ha a BRICS-országok kereskedelme fele az új valutára váltana, az hatalmas megtakarításokat jelentene, amelyek a gazdasági növekedést is ösztönözhetnék.

A BRICS-országok összesen körülbelül 5700 tonna aranyat birtokolnak, ami a globális aranytartalék 16%-át teszi ki. Ez a mennyiség elmarad a G7-országok 17.500 tonnás aranykészletétől, azonban így is szilárd alapot adhat az új valuta számára.

Fontos azonban megjegyezni, hogy a rendszer megvalósítása komoly kihívásokkal járhat. A tagországok közötti szoros együttműködés, a technológiai infrastruktúra fejlesztése és a geopolitikai akadályok, mint például a szankciók, mind nehezítő tényezők lehetnek.

Az arany tokenizálása és az okosszerződésekkel való kombinálása szintén új lehetőségeket nyit meg, lehetővé téve a valuta összetételének dinamikus módosítását a kereskedelmi minták és gazdasági környezet alapján.

Végül, vajon valóban elérjük a dollár utáni aranyalapú valuta korszakát? Az árfolyamok stabilizálása és a globális kereskedelem átalakítása lehetősége izgalmas jövőt fest!