Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség legfrissebb jelentése szerint Európa a leggyorsabban melegedő kontinens, ami ijesztő előrejelzéseket hoz. A szélsőséges időjárási események gyakorisága nő, ami nem csupán az infrastruktúrát, hanem a globális víz- és élelmiszerellátási rendszereket is komolyan fenyegeti.

Teresa Czerwińska, az Európai Beruházási Bank (EIB) alelnöke kiemelte, hogy a bank készen áll arra, hogy támogassa azokat a projekteket, amelyek célja a közösségek védelme és az éghajlatváltozás következményeihez való alkalmazkodás. A gyors cselekvés nem csupán a társadalmak ellenálló képességét növeli, hanem a hosszú távú költségeket is csökkenti.

A legfrissebb éghajlat-vizsgálat során, amely több mint 24 000 európai és amerikai választó véleményét gyűjtötte össze, Magyarországon 1008 fő válaszait elemezték. Az adatokból kiderült, hogy a magyar választók 95%-a elismeri az éghajlatváltozás miatt a szükséges alkalmazkodást, 46%-uk pedig prioritásként kezeli ezt a kérdést az ország jövője szempontjából.

A felmérés rávilágít arra, hogy a magyarok 87%-a úgy véli, hogy az alkalmazkodásra irányuló befektetés munkahelyeket teremthet és fellendítheti a helyi gazdaságot. A megkérdezettek 86%-a sürgeti a beruházásokat, hogy elkerüljük a későbbi magasabb költségeket.

Lényeges, hogy 90% tapasztalt legalább egy szélsőséges időjárási eseményt az elmúlt öt évben, ami jelentősen magasabb az uniós átlagnál. A leggyakoribb események közé tartozik a szélsőséges hőség (67%), a súlyos viharok (45%) és az aszály (41%).

A szélsőséges időjárás következményeit számos magyar közvetlenül élte meg: 80%-uk számolt be áramkimaradásokról (32%), egészségügyi problémákról (30%) és vagyoni károkról (24%). A lakosság 64%-a tudatában van, hogy változtatnia kell életmódján, míg 33% már fontolgatja, hogy az éghajlatváltozás miatt költöznie kell.

Egy fontos felfedezés az, hogy bár a magyarok 70%-a tájékozottnak tartja magát a helyi alkalmazkodási lehetőségekről, 57%-uk nincsen tudatában a mögöttes állami ösztönzőknek. A legfontosabb helyi klímaadaptációs prioritások között említik a városok hűtésének fejlesztését (50%), a házak és középületek szigetelésének javítását (36%) és az infrastruktúra fejlesztését (35%).

Az alkalmazkodás finanszírozásával kapcsolatban a válaszadók 38%-a úgy érzi, hogy a költségeket azoknak a vállalatoknak kellene viselniük, amelyek a leginkább hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz. A támogatások elosztásánál 47%-uk az egyenlő mértékű részesedést támogatta.

Végső soron a magyar választók 52%-a elismeri, hogy az országnak többet kellene tennie a legsebezhetőbb fejlődő országok támogatásáért az éghajlatváltozással való alkalmazkodás érdekében.

Az EIB figyelmeztetett arra, hogy 2024-ben Magyarországot erősen érinthetik a szélsőséges időjárási jelenségek, beleértve a 40 fokos hőmérsékletet, csapadékhaiányt, súlyos aszályt és jelentős árvizeket is. Mindeközben a magyar kormány már dolgozik azon, hogy új stratégiákat dolgozzon ki az éghajlatváltozás hatásainak csökkentésére.