Ferenc pápa a börtön udvarán álló Miatyánk-templom ajtaját tágra nyitotta, ezzel egy különleges eseményt indított el a karácsony második napján. A pápa kerekesszékkel közelítette meg a kaput, majd Benoni Ambarus római segédpüspök támogatásával felállt, és megkopogtatta az ajtót, amely az érintésére azonnal megnyílt. Ezt követően misét tartott a templomban.

Fontos hangsúlyozni, hogy a pápa emlékeztetett arra, hogy a jubileumi szentév első kapuját a Szent Péter-bazilikában nyitotta meg. Az ő szándéka az volt, hogy a második kapu a börtönben nyíljon meg, hangsúlyozva, hogy a szabadság és a remény fontos szerepet játszik a rehabilitációban.

„Szép dolog ajtókat kitárni, de még fontosabb a nyitott szívek üzenete, amely a testvériséget szimbolizálja. A megkeményedett szívek nem segítenek élni, a jubileumi szentév célja éppen az, hogy megnyissa a szíveket a remény előtt! A remény soha nem csal meg! Ne veszítsétek el a reményt!” – fogalmazott Ferenc pápa. Szerinte a remény olyan, mint egy kötelek közé kötött horgony, amely segít elérni a kifutót, még akkor is, ha a kapaszkodás néha sebeket okoz a kezeken.

Ez az esemény nem csupán egy vallási jelentőségű aktus volt, hanem a társadalmi rehabilitáció fontos üzenetét is hordozta. Ferenc pápa beszédében kiemelte, hogy hazánkban csak kevesen tudják, hogy a börtönökben raboskodó emberek is Isten fiai, merítve a szeretet és a megbocsátás eszményéből. A pápa több mint 300 fogvatartott előtt mondott misét, köztük Róma börtönében büntetését töltő emberekkel, akik megkapták a lehetőséget, hogy részesei legyenek a különlegesen megszentelt eseménynek.

A rendezvényen több neves személyiség is jelen volt, mint például Carlo Nordio igazságügyi miniszter és Roberto Gualtieri római főpolgármester, akik mindannyian elismerően nyilatkoztak a pápa által képviselt új felfogásról és az emberségről, amely a börtönökben való tartózkodás ellenére is létezik.

A Rebibbia börtön, ahol a misét tartották, Olaszország legnagyobb büntetés-végrehajtási intézete, több mint 2000 rabnak ad otthont. Itt ült a hírhedt Mehmet Ali Agca, aki II. János Pál pápa merénylője volt, így a hely történelmi jelentőséggel bír az egyház életében.

Ferenc pápa látogatása emlékezetes találkozónak számít, mivel az ilyen módon történő beavatkozás nemcsak a fogvatartottak lelki megújulását segíti elő, hanem a társadalom tudatosítását is szolgálja, hogy a remény és a megbocsátás kulcs a jövőhöz. Ahogy a pápa mondta: „Legyen béke a szívekben és a világban!” Az ilyen üzenetek pedig különösen fontosak a karácsony szellemében, amikor is a szeretet és a remény éve van.