Kovács Gergely, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érseke szerdán biztonságos forrásból értesítette a híveket, hogy '1938 karácsonyán nagy ajándékot kapott a gyulafehérvári egyházmegye: 1938. december 24-én nevezte ki XI. Piusz pápa Gyulafehérvár megyéspüspökévé Márton Áront. 86 év elteltével, más formában ugyan, de újra Áron püspököt ajándékozta meg tőlünk a főegyházmegyének.'

A katolikus egyházi méltóság döntéséről beszámoló közleményből kiderült, hogy Márton Áron a Tiszteletreméltó címet kapta meg a katolikus egyházfőtől.

Ferenc pápa a Szentek Ügyei Dikasztériumának bíróságának pozitív döntése alapján engedélyezte, hogy elkezdődjék a szentté avatási eljárás második szakasza. Ennek során a kezdeményezőknek egy olyan csodás imameghallgatást kell a Szentszék elé terjeszteni, amely Márton Áron püspök közbenjárására történt.

Kovács Gergely köszöneteit fejezte ki Ferenc pápának és mindazoknak, akik Márton Áron püspök szentté avatási eljárásának 1990 első napjaiban történt elindulása óta hozzájárultak az ügy előrehaladásához. Külön kiemelte Cristiana Marinelli posztulátor asszonyt, akit tavaly bíztak meg Márton Áron püspök szentté avatási eljárásának hivatalos képviseletével.

Imádkozzunk Tiszteletreméltó Márton Áron püspökhöz, és kérjük, hogy közbenjárására történjen olyan bizonyítható csoda, amely lehetővé teszi mielőbbi boldoggá avatását.

Már életében szentként tisztelték

A Gyulafehérvári Római Katolikus Egyházmegyét 1939 és 1980 között vezető Márton Áron püspök a 20. századi erdélyi magyar közélet egyik legkiemelkedőbb alakja volt. 1944-ben felemelte a szavát a zsidók deportálása ellen, amiért 1999-ben a jeruzsálemi Jad Vasem intézet a Világ Igaza címet adományozta neki.

Márton Áron a kommunista hatalommal szemben is kiállt. 1949-ben letartóztatták, 1951-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, de 1955-ben nemzetközi nyomásra szabadon bocsátották. 1956-tól 1967-ig nem hagyhatta el a gyulafehérvári püspökség épületét, azonban látogatókat fogadhatott. Püspöksége idején az erdélyi római katolikus egyház nem kötött konkordátumot a román kommunista állammal.

Márton Áron erdélyi római katolikus püspököt már életében szentként tisztelték, és több mint három évtizede kezdeményezték szentté nyilvánítását, de mindeddig boldoggá avatásáról sem született döntés. A hívek reményei szerint Ferenc pápa bejelentése új lendületet adhat ennek a fontos ügynek, és sokan bíznak abban, hogy a katolikus egyház hamarosan elismeri Márton Áron szentként való méltóságát.