Az egyiptomi és szudáni sivatagok mélyén egy érdekes kapcsolat húzódik a magyar kultúrával, amely különleges földrajzi neveken keresztül is megmutatkozik. Almásy László, a híres magyar felfedező, egykor kapcsolatba került a magyarajkú közösségekkel, akik a sivatag mélyén éltek. Megfigyelte néhányuk beszédét, amely meglepően hasonlított a magyar nyelvre, és felfedezte, hogy lakóhelyük neve Magyar-narki volt.

A Magyar-narki sziget, mely szó szerint „A magyarok szigete” jelentéssel bír, egykor Vádi-Halfa városához közeli területen helyezkedett el. Ez a település ma körülbelül 15 ezer ember otthona. A történelem során azonban nemcsak Szudánban éltek magyarajkú emberek; Felső-Egyiptomban is találkozhatunk a magyar nyelv nyomaival, ahol településeik neveiben a magyar szavak is megjelentek.

Ezek a népcsoportok korábban az alábbi neveken voltak ismertek: - Magyarab-irki - Magyararti - Magyariyya - Magyar-nirki - Hillit el-Magyarab

A későbbi Asszuáni-gát építése azonban tragikus következményekkel járt: a Magyar-narki sziget víz alatt maradt, így mindössze emlékeket és régi feljegyzéseket őrzünk egykori létezéséről. Azonban a magyar neve a szigetnek ma is szép csengésű, és emlékeztet minket arra a különleges kapcsolatra, amely egykor a magyarok és ez a távoli föld között állt.

Érdekesség, hogy a magyarajkú közösségek sok szokásukat és hagyományukat megőrizték, ami a magyar kultúra gazdagságát tükrözi. Manapság egyre többen érdeklődnek e titokzatos múlt iránt, ami újabb kutatásokat indíthat el a magyar és afrikai kultúrák közötti kapcsolatok feltárására.