A legfrissebb kutatások forradalmasítják a halálközeli élmények (NDE-k) megértését, bizonyítva, hogy ezek az élmények nem pusztán spirituális jelenségek, hanem biológiai okokra is visszavezethetők. A szakemberek arra a megállapításra jutottak, hogy a szívleállást túlélők által átélt intenzív, tudatos élmények egy természetes védelmi mechanizmust képviselnek, amelyet az emberi szervezet az életveszélyes helyzetek kezelésére fejlesztett ki.

A legújabb tanulmányok azt mutatják, hogy ezek az NDE-k során tapasztalt állapotok 'tudatszakadási' epizódok, amelyek akkor lépnek fel, amikor a személy valós vagy vélt fenyegetésekkel szembesül. A kutatók széleskörű szakirodalmi áttekintés után egy átfogó modellt, a NEPTUNE-t (Neurophysiological Evolutionary Psychological Theory Understanding Near-Death Experience) állították fel. Ennek a modellnek a lényege, hogy az NDE-k az agy oxigénszintjének hirtelen csökkenésével és a szén-dioxid szint emelkedésével kezdődnek. Ez a jelenség, melyet 'agyi acidózisnak' hívunk, biokémiai változások révén fokozott neuronaktiválódást vált ki bizonyos agyterületeken, mint például a temporoparietális rész és a nyakszirti lebeny, aminek következtében jelentős mennyiségű neurotranszmitter szabadul fel.

Például a megemelkedett szerotoninszint magyarázhatja az élénk, vizuális hallucinációkat, míg a fokozott endorfin- és GABA-szint a mély békességérzetért felelős – erről sokan számolnak be. A dopamin hullámzása szintén hozzájárulhat az élmények intenzitásához és a valóságuk megéléséhez.

A kutatók emellett egy evolúciós elméletet is felvázolnak, amely szerint az NDE-k egyfajta 'védelmi kaszkádot' képeznek, amely akkor aktiválódik, amikor a szokásos 'harcolj vagy menekülj' reakciók már nem lehetségesek. Ilyenkor az agy disszociatív állapotba kerülhet, amely lehetővé teszi a figyelem befelé irányítását, így a belső képek, fantáziák és érzékelések segíthetnek megbirkózni a helyzettel, akár a túlélést is elősegítve.

A kutatások iránti érdeklődés folyamatosan növekszik, mivel a halálközeli élményekben részesült személyek gyakori beszámolója különböző, nem szokványos jelenségekről, mint például az azonnali tudás vagy a jövőbeli események előreérzése továbbra is izgalmas kérdéseket vet fel. A kutatók arra is figyelmeztetnek, hogy bizonyos személyiségjegyek – például a disszociációra való hajlam vagy a gyakori álmodozás – növelhetik az NDE-k átélt élmények gyakoriságát. Megállapították, hogy azok, akik tapasztalják a REM fázisok alatti 'betöréseket', szintén hajlamosabbak lehetnek az olyan élményekre, mint a szokatlan fényérzékelés, eufória vagy a testen kívüli érzések.

Bár a NEPTUNE modell számos fontos megértést kínál, még mindig számos megválaszolatlan kérdés áll előttünk. A kutatók elismerik, hogy bár a modell hasznos útmutatást nyújt, nem ad teljes választ arra, milyen idegrendszeri folyamatok idézik elő ezeket az élményeket. Egyes jelenségek, például az 'előzetes felismerés' vagy a sokak által tapasztalt 'más dimenziókba való átjárás' továbbra is rejtélyek maradnak.