Az olasz tornasport, különösen a ritmikus gimnasztika, sötét napokat él át. Alig néhány nappal ezelőtt Emanuela Maccarani, a ritmikus gimnasztika válogatott legendás kapitánya, akit több mint harminc éve tisztségében tartottak, lemondott, miután súlyos visszaélések és megszégyenítések gyanúja merült fel.

Maccarani ellen Anna Basta és Nina Corradini, a válogatott korábbi tagjai tették meg a feljelentést. Az edzőnő állítólag rendszeresen alázta meg tanítványait, kényszerítve őket arra, hogy álljanak a mérlegre, és ha a számok nem voltak megfelelőek, nyilvánosan megalázta őket. Erre válaszul sok torna versenyzőnél táplálkozási zavarok, köztük anorexia alakult ki.

Maccarani elbocsátása és a vele szemben indult vizsgálat lavinát indított el. A La Gazzetta dello Sport újságírója feltárta, hogy Julieta Cantaluppi, Maccarani egykori kollégája, aki jelenleg Izrael nemzeti csapatának vezetőedzője, szintén hasonlóan elborzasztó tetteket hajtott végre az edzéseken.

Cantaluppi egyik áldozata Sofia Raffaeli, a tavalyi párizsi olimpia bronzérmese volt, aki a legtehetségesebb fiatal tornászként van nyilvántartva. Az edzőnő rémtettei három éven keresztül terjedtek el, amikor Basta és Corradini először megszólaltak a durva edzésekről.

A vizsgálat során nyilvánosságra került, hogy a monzai ügyészség lehallgatta Olga Tyisina és Natalija Nyeszvetova, két orosz edző telefonbeszélgetéseit, melyek során Tyisina arról beszélt, hogy Cantaluppi minden elhibázott mozdulat után levetkőztette Raffaelit és Serena Ottavianit, nyilvánosan, a társak szeme láttára. Ezt követően bezárták őket egy hideg, zárt térbe, ahol órákig kellett dideregve várakozniuk.

A helyzet komolyságát tovább fokozta Andrea Facci, az Olasz Tornaszövetség elnökének nemi alapú visszaélésekkel kapcsolatos megjegyzése. Az elnök egy telefonbeszélgetés során egy tehetséges tornászlányról, Ginevra Parriniről mondta, hogy „csinos kis p...a”, és megkérdőjelezte a válogatottban betöltött szerepét. Az ügy kipattanása után bocsánatot kért a nőktől és elismerte a hibáját, ugyanakkor ellenellenzéki vizsgálatra számíthat.

Ez az ügy világosan rávilágít a sportágban jelenlévő szexizmusra és a hatalommal való visszaélésre. Az olasz tornasportnak sürgős reformokra van szüksége, hogy megakadályozza a hasonló atrocitásokat a jövőbeni generációk számára. Az egyesületnek nem csak a sportteljesítményre, hanem a sportolók mentális egészségére is ügyelnie kell. A torna jövője érdekében fontos lenne, hogy minden érintett hangot kapjon, és az elkövetőkkel szemben megfelelő intézkedéseket hozzanak.