Hun eredet: Múltunk árnyékában

A magyar őstörténet évezredek óta a hunokkal való rokonságra épített. Attila és népe sokáig a magyarok ősének számítottak, ez a gondolat egészen a 19. századig mentálisan dominált, míg a finnugor elmélet a tudományos világ középpontjába került.

Bár a finnugor nyelvrokonság tudományos alapokra helyeződik, a mindennapi ember érzései a finnek és a magyarok között nem alakultak ki igazi testvéri viszonyként. A köztudatban a hun örökség és a keleti gyökerek hívószava sokkal erősebb érzelmi töltettel bír, mint a távoli finnugor kapcsolódások.

Julianus barát kalandja a keleti ősmagyarságnál

A 13. században, a tatárjárás előtt néhány évvel, Julianus barát, a Domonkos rend tagja, kelet felé indult, hogy felkutassa azokat a magyarokat, akik a Kárpát-medencéhez nem költöztek.

Küldetése sikeresen zárult: rátalált Magna Hungaria lakóira, akik a magyar nyelvet még mindig beszélték. Utazása során rengeteg értékes információt szerzett a kor politikai helyzetéről, és a Riccardus-jelentésből kiderül, hogy a keleti magyarok szomszédságában a felemelkedő mongolok álltak.

Tatárszövetségek és titkos haditerv lehetőségei

A tatárok nem tudták legyőzni őket, inkább szövetségeseiként tekintettek a keleti magyarokra, együtt tizenöt országot pusztítva el. Julianus találkozott tatár követeikkel, aki több nyelvet beszélt, köztük magyarul is.

Tőlük értesült arról, hogy a mongolok hadjáratra készülnek Európa ellen - ez a 1235-ös karakorumi nagy kurultáj döntése volt. Julianus hazatér, hogy figyelmeztessen a közelgő veszélyre IV. Bélához és a pápai udvarhoz.

Mi lett volna, ha két magyarság egyesül?

A Riccardus-jelentés tanúsága szerint a keleti magyarok megkeresztelése sem tűnt lehetetlennek, ám Julianus jól tudta, hogy az orosz fejedelemségek és a középkori pogány népek mindent megtesznek, hogy megakadályozzák a két Magyarország összefonódását.

Ha a Kárpát-medencei magyarok és a Magna Hungariában élők találkoznak, és összefognak, reálisan lehetett volna a környező népek leigázása és egy erősebb, kiterjedt magyar állam létrejötte – egyfajta "titkos haditervként" ilyesmi is megfogalmazódott.

Bár mindez csupán „mi lett volna, ha” maradt, Julianus beszámolója felbecsülhetetlen értékű: informált a keleten maradt magyarokról, a fenyegető mongol veszedelemről, és a magyarság jövőjét formáló lehetőségekről.

Még több részlet Julianus kalandjáról

Benkő Mihály írása alapos és részletes képbe helyezi ezt a történetet. Akik mélyebben szeretnék megérteni a témát, ajánlott elolvasni a kutatását, amely több titkot is felfed a régmúlt kalandozásairól.