A James Webb űrteleszkóp egy lenyűgöző felvételt készített, amely a Földtől körülbelül 630 fényévnyire található gázfelhőről és egy spirálgalaxisból áll. A felvételen egy Herbig–Haro-objektum, nevezetesen a Herbig–Haro 49/50 látható. A Herbig–Haro-objektumok a csillagkeletkezés folyamatában keletkeznek, amikor a protocsillagok környező anyagából származó anyag polarizált jetek formájában áramlik ki.

Ez az anyag először forró, de ahogy lehűl, fényt bocsát ki, amely a felvételen jól látható narancssárga gázfelhő formájában jelenik meg. A HH 49/50-et először 2006-ban fedezték fel a NASA Spitzer űrteleszkópjának segítségével, és az objektum elnevezése a kozmikus tornádóról kapta a nevét. A James Webb űrteleszkóp most azért vizsgálta meg ezt az érdekes égitestet, mert a felbontása sokkal magasabb, mint a Spitzeré, ezzel pontosabb adatokat nyújtva a kiáramlás jellemzőiről.

Furcsa módon, ami korábban csak egy kék foltnak tűnt a Spitzer képein, a Webb felvételein valójában egy spirálgalaxiisnak bizonyult. A Webb a közel infravörös kamerájával (NIRCAM) és közép-infravörös műszerével (MIRI) dolgozott, hogy feltárja a hidrogén, a szén-monoxid és az energikus porszemcsék eloszlását. Az így megszerzett adatok segítenek a tudósoknak az objektum tulajdonságainak modellezésében és abban, hogy milyen hatással van a környező anyagokra.

A HH 49/50 csúcsán látható galaxis a kozmikus tornádónál jóval távolabb helyezkedik el. A megfigyelések alapján a HH 49/50 végül eltakarja majd a galaxist, amelynek izjér nesztudósok becslése szerint ez az átfedés több ezer évig tart majd. A James Webb űrteleszkóp nincs határain belül, és folyamatosan új felfedezésekkel örvendezteti meg a tudományos közösséget, miközben rejtegeti még számos titkát az univerzumban. Mindez pedig azok számára, akik tágabb látókörben szeretnének eligibilitasi információkkal gazdagodni, felejthetetlen lehetőséget nyújt!