Újra feléledt a vita a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat között, miután Radnóti Sándor akadémikus jogsértésre hivatkozva megtámadta az MTA 2024. decemberi rendkívüli közgyűlésének határozatát. Szerinte a közgyűlés döntései jogsértőek, és a HUN-REN elnöke, Gulyás Balázs, arról számolt be, hogy ez a per egy jogi küzdelem része, amely hosszú távon a hazai kutatási ökoszisztémát alakíthatja.

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) kijelentette, hogy a HUN-REN által felvetett érvek megalapozatlanok, következetlenek és ártalmasak. Az ADF tagjai hangsúlyozták, hogy az MTA vagyona, amennyiben eladásra kerül, a magyar állam tulajdonába kerülne, s nem az új HUN-REN keretei között működne. Ez jelentős aggályokat vetett fel a kutatási vagyon jövőbeli kezelése és felhasználása kapcsán, mivel ezek a tulajdonosok szabadon gazdálkodhatnak a kutatási erőforrásokkal.

Az MTA legutóbbi közgyűlésén fogadott el két határozatot. Az egyik felhatalmazza a vezetést, hogy lépjen fel az új HUN-REN törvény hatálybalépésének elhalasztásáért, és javaslatot fogalmazzon meg az Országgyűléshez, de az ADF szerint ennek eddig nem tettek eleget.

Az MTA legutóbbi intézkedései a kutatói közösséget fenyegetik, ahogyan a nyilatkozatok feszültséget generálnak a tudományos életben. Az ADF arra figyelmeztetett, hogy a kutatók bérszínvonalának emelése elkerülhetetlen, mivel a jelenlegi helyzet a kutatói elvándorlás és a szakmai utánpótlás drámai csökkenéséhez vezetett. Ezen túlmenően figyelmeztettek arra is, hogy a jelenlegi bérminimumok messze elmaradnak a fenntartható és versenyképes kutatói környezettől.

A HUN-REN és az Akadémiai Dolgozók Fóruma közötti konfliktusok skálája egyhelyben topog; mindkét fél igyekszik megőrizni autonómiáját, míg alulfinanszírozottság és bizonytalanság jellemzi a kutatási szférát. A HUN-REN elnöke hangsúlyozta, hogy a kutatói bérversenyképesség megteremtése időben elengedhetetlen, mivel a tudományos kutatás minősége és függetlensége a kutatói közösség jólétén múlik.

A közgyűlési határozatok és a kutatási politika körüli feszültségek újabb felvetéseket generálnak a kutatási intézetek pénzügyi jövőjével kapcsolatban. Az MTA célja, hogy mezőgazdasági és kulturális infrastruktúra fejlesztéseket is irányítson; azonban a közgyűlés döntései aggasztó árnyat vetnek arra, hogy a tudományos közösség hogyan alkalmazkodik a jelenlegi gazdasági és politikai környezethez.

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma nyomatékosan követeli az alulfinanszírozottság felszámolását, a kutatói bér emelését, valamint a kutatási biztosítékok garantálását. Kiemelték, hogy az alapkutatásra létrehozott intézethálózat átszervezése nem csupán célszerű, de szükséges is a magyar tudományos élet jövője szempontjából.

A kutatói hálózatok például több mint egy éve küzdenek mivel a bérszínvonal az alacsonyabb szinten stagnál, ügyintézési ismereteiket és a sikeres projektek teljesítményét évről évre teljesítményértékelési rendszerekkel mérik. Miközben Lassan kiderül, hogy a tudományos közösség jövője a tét. Mindez pedig hatással lesz a magyar tudományos élet egészére.