Az Európai Unió külügyminiszterei hétről hétfőre Brüsszelben találkoznak, ahol a biztonsági és védelmi kérdések kerülnek előtérbe a tárgyalásokon. Az Európai Bizottság szerdán új javaslatokat terjeszt elő a ReArm Europe fegyverkezési támogatási program részletszabályairól, mindez egy nappal az uniós csúcs találkozó előtt zajlik.

A viták egyik központi témája Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselőjének javaslata, amely szerint az uniós tagállamok akár 40 milliárd eurós katonai támogatást nyújthatnak Ukrajnának az idei év során. A javaslatot már a múlt pénteken megvitatták a nagykövetek, de a végleges döntések várhatóan elhúzódnak a csütörtöki csúcsig.

Kallas terve lényege, hogy egy „önkéntes koalíció” keretein belül valósuljon meg a támogatás, így kikerülve a magyar és szlovák vétó lehetőségét. Ugyanakkor a javaslat hatalmas ellenállásba ütközik, és a diplomáciai források szerint sem a jövő héten, sem a tervezett csúcstalálkozón nem várható konkrét döntés.

Ennek ellenére a csütörtöki találkozón terjesztett közlemény már tartalmazza Kallas kezdeményezését. Az európai védelmi politika kapcsán egyre markánsabbá válik egy új kelet-nyugati törésvonal. A frontvonalhoz közelebbi országok, mint a balti államok, a skandináv országok és Lengyelország, hajlandóak nagyobb összegeket fordítani a védelemre, míg a távolabbi országok, például Portugália, Spanyolország és Olaszország óvatosabbak.

Több ország, köztük Franciaország, mérlegeli a védelmi kiadások növelésének költségvetési következményeit. Spanyolország miniszterelnöke, Pedro Sánchez, a pénteki Financial Times-interjújában felvetette, hogy a kiberbiztonsági beruházásokat és a klimavédelmi intézkedéseket is a védelmi kiadások közé kellene sorolni.

Emmanuel Macron francia elnök közben a hétvégén több interjúban is hangsúlyozta, hogy az európai országoknak elsősorban uniós gyártású fegyvereket kellene vásárolniuk, nem pedig amerikaiakat. Macron szerint az Egyesült Államok által gyártott Patriot légvédelmi rendszerek helyett az új generációs francia-olasz SAMP/T-rendszert kellene preferálni, és a vadászgépek terén is a francia Rafale típus lenne előnyösebb az amerikai F-35-ösöknél.

A javaslat körüli kérdések komoly diplomáciai vitákat gerjesztenek, mivel egyes tagállamok azt szeretnék, ha az uniós újrafegyverkezési kezdeményezések kizárólag az EU-n belüli gyártókra vonatkoznának, elzárva az utat az amerikai, de potenciálisan a török és brit beszállítók elől is. A védelmi együttműködés és az egységes európai védelmi piac kiépítése tehát a következő hónapokban kulcsfontosságú lehet, és a döntéshozók számára komoly kihívások elé állítja őket a geopolitikai helyzet alakulása.

Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője rászló szólal az ENSZ Biztonsági Tanácsának ukrajnai háborús ülésén.