Figyeljen önmagára: a túlzott önfókusz nem jótékony!

Egyre több tudományos kutatás támasztja alá, hogy az önmagunkra irányuló, túlságosan intenzív figyelem, vagyis az önimádat nem csupán a társas kapcsolatainkat teheti nehezebbé, hanem komoly mentális problémák előjeleként is megjelenhet. Legfrissebb felmérések bizonyítják, hogy akik állandóan magukkal foglalkoznak, hajlamosabbak a depresszióra és a szorongásra.

Az agykutatók új felfedezései

Amerikai idegtudósok közel ezer ember agyi aktivitását elemezték, és felfedezték, hogy azok, akik napi tevékenységeik során gyakran „magukba fordulnak”, fokozott idegi aktivitást mutattak az agy bizonyos területein. Ez a fokozott belső koncentráció összefüggést mutatott a depresszió és a szorongás kialakulásával. A szakértők úgy vélik, hogy a jövőben kifejleszthetnek olyan terápiás módszereket, amelyek segítenek elkerülni az önközpontú gondolkodás túlsúlyát.

A mindennapi stressz és a mentális betegségek határvonalán

A vizsgálat rendkívül aktuális, hiszen szakértők figyelmeztetnek arra, hogy egyre többen félreértik a hétköznapi stressz jeleit. Sokan azonnal pszichiátriai diagnózist keresnek, holott a klinikai depresszió és szorongás sokkal bonyolultabb állapot. Az ehhez kapcsolódó tünetek közé tartozik a tartós rossz hangulat, fáradtság, étvágytalanság és alvászavarok, valamint az aggodalom, stresszérzés, heves szívdobogás és mellkasi nyomás.

Új tényező a mentális egészség terén: az önmegszállottság

A Columbia Egyetem tudósai egy új lehetséges tényezőt azonosítottak: az önmegszállottságot, ami kiválthatja a depressziót és a szorongást. A Jeruzsálemi Héber Egyetem kutatói már 2002-ben kapcsolatot találtak az önfókuszú gondolkodás és a depresszió előfordulása között. Az újabb vizsgálatok tovább erősítik ezt az összefüggést.

A klinikai diagnózis és az önmegfigyelés közötti különbségek

Dr. Sameer Jauhar brit pszichiáter hangsúlyozta, hogy óriási eltérés van az emberek által önmaguknak tulajdonított tünetek és a valódi pszichiátriai diagnózis között. A klinikai depresszió nem csupán rossz hangulatot jelent, hanem motoros hatásokkal is járhat.

Az önfókusz előnyei: hogyan használhatjuk ki?

Fontos megjegyezni, hogy az önmagunkra irányuló figyelem nem mindig negatív. Ha ezt a fókuszt a hála, személyes erősségek és fejlődési lehetőségek felé irányítjuk, az támogathatja mentális egészségünket. Kutatások igazolják, hogy olyan technikák, mint a hála-napló vezetése, a mindfulness gyakorlása vagy a kis sikerélmények tudatos megélése ellensúlyozhatja a káros önimádatot.

3 hasznos tipp a mentális egészség javítására

1. **Hálanapló**: Írjon le minden este három dolgot, amiért hálás. Ez pozitív irányba tereli az önfókuszt. 2. **Rendszeres mozgás**: Még napi 20 perc séta vagy könnyű torna is csökkenti a szorongást és javítja a hangulatot. 3. **Kapcsolódjon másokhoz**: Egy baráttal vagy egy közösségi programban való részvétel csökkenti az elszigeteltség érzetét.

Ki a legveszélyeztetettebb a depresszióra?

A kutatások szerint a fokozott önfókuszú emberek a legjobban hajlamosak a depresszióra és a szorongásra. Ezért fontos, hogy figyeljünk mentális egészségünkre!