Elemzők máris nekiláttak Donald Trump, az Egyesült Államok új elnökének kijelentéseit elemezni, amelyek az ukrajnai háború lezárására vonatkoznak. Trump's üzenetei jelentős érdeklődést kaptak Magyarországon is, hiszen a kérdés központi jelentőségű a régió biztonságának és stabilitásának szempontjából.

Mióta Trump 2024-ben elindította a Fehér Ház visszafoglalásáról szóló kampányát, többször hangsúlyozta, hogy beiktatása után mindössze 24 órán belül véget vethet az ukrajnai háborúnak. Az elemzők szerint ezt úgy valósíthatja meg, hogy nyomást gyakorol Volodimir Zelenszkij ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök tárgyalásaira.

A kérdés természetesen az, hogy hol tart Trump vállalása, és milyen esélyei vannak a béke megteremtésére Ukrajnában? Az elemzők véleménye megosztott, sokan aggódnak, hogy Trump lépései nem feltétlenül hozzák a kívánt eredményeket.

Trump eddig konkrét részleteket soha nem osztott meg a stratégiájáról, de utalt arra, hogy az ukrán katonai segélyek felfüggesztésével és gazdasági megállapodásokkal keresheti a megoldást. Ezenkívül elképzelhető, hogy Putyin meg nem határozott „ösztönzőit” is figyelembe veszi a háborúból való kilépéshez.

A legnagyobb aggodalmat az váltja ki, hogy Trump jelentős kritikákat kapott amiatt, hogy túlzottan kedvező véleménnyel van Putyinról, és attól tartanak, hogy hajlandó lehet elfogadni Ukrajna területi engedményeit.

Ukrajna instabil helyzete és a harcok folytatódása közepette Trump sürgeti Putyinnal való találkozását, hangsúlyozva, hogy minden egyes nap, amikor nem találkoznak, újabb halálesetekhez vezet a csatatéren. Véleménye szerint Oroszország annyira súlyos gazdasági válságban van, hogy az alkuk megkötése elkerülhetetlen, és elmondta, hogy adókat és vámokat kell bevezetni, hogy nyomást gyakoroljanak az orosz gazdaságra.

A Davosi Világgazdasági Fórumban Trump azt is kiemelte, hogy az olaj árának csökkentése kulcsfontosságú a háború lezárása szempontjából. Elmondása alapján a békerendezés érdekében tett erőfeszítések remélhetőleg már folyamatban vannak.

Bár sok elemző azt állítja, hogy a háború nem csupán gazdasági kérdés, Trump inkább ezt a dimenziót tekinti prioritásnak, mintsem a geopolitikai vagy humanitárius szempontokat. Az olajárak, az infláció és a kereskedelem iránti figyelme arra utal, hogy a pénzügyi nyomás, nem pedig a katonai támogatás vagy a diplomáciai tárgyalások lesznek a béke zálogai.

Még ha Trump ígéretei valósak is, a kérdés az, hogy képes lesz-e egyedül ellátni a tárgyalások szerepét érdekszövetségek nélkül, hiszen a nemzetközi közösség nézetei is jelentősen befolyásolják a konfliktus kimenetelét. Az idő fogja megmutatni, hogy Trump valóban képes lesz-e a béke megteremtésére, vagy ezek csupán politikai fogások a következő választások előtt.