Ország

Ez az állattenyésztést fenyegető atombomba: a járvány komoly gazdasági következményekkel járhat

2025-03-28

Szerző: Attila

A helyzet súlyossága

A fenntarthatósági célok és előírások, valamint innovációs trendek és eredmények határozzák meg a hazai mezőgazdaság jövőjét.

A száj- és körömfájás járvány, amely 1973 óta először jelent meg Magyarországon, komoly aggodalmakat váltott ki az állattenyésztők között, különösen az ország északnyugati részén. A helyzet aggasztó mivoltát mutatja, hogy az idén a hódmezővásárhelyi Alföldi Állattenyésztési Napokat le kellett mondani.

Kiss György, a Magyar Fajtatiszta Sertéstenyésztők Egyesületének elnöke úgy fogalmazott, hogy a betegséget joggal tekintik az állattenyésztés atombombájának. Kiemelte, hogy a fogyasztók számára azonban nincs ok aggodalomra, mivel a kór emberi megbetegedést nem okoz. A hatósági védekezésen túl Kiss György hangsúlyozta, hogy a termelőknek is óvatosnak kell lenniük.

A gazdasági következmények

A legfontosabb teendő a járványvédelem szigorítása. Kiss elmondta, hogy termelőként és tenyésztőként jelenleg semmit sem tehetünk másképp, mint további intézkedések bevezetésével védekezni a kór ellen.

A gazdasági következmények rendkívül súlyosak lehetnek. Egy-egy telepen a kényszervágások milliárdos veszteségeket okozhatnak, és a védőövezetek miatt sok jelentős gazdaságot érinthet a probléma. A betegség általános terjedése drámai hatást gyakorolhat az egész ágazatra.

Következmények az agráriumban

A járványvédelmi intézkedések minden eddiginél szigorúbb betartására van szükség. A vírus levegőben való terjedése miatt a maximális védekezés elengedhetetlen, különösen a sertéságazatban, ahol a betegség megjelenése beláthatatlan következményekkel járhat.

Raskó György agrárközgazdász felhívta a figyelmet arra, hogy a járvány által érintett területeken, például Győr-Moson-Sopron megyében jelentős tejtermelő gazdaságok működnek, ahol hatalmas tejelőállományok találhatóak, akár 1500-2000 állattal rendelkező tehenészetek is. Ha ott tízezer tehenet kivágnak, az akár 100 millió liter tej kiesést jelentene.

Ez már a teljes hazai tejtermelésben is érezhető kiesést jelentene, ami pedig élelmiszerhiányhoz vezethet. Az a tény, hogy jelenleg semmi sem garantálja, hogy a járvány terjedése megáll, tovább fokozza a feszültséget. Ha a kór tovább terjed, az nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is komoly aggodalmakat kelt.

Nemzetközi hatások

A külföldi partnerek nem fognak magyar tejet és húst vásárolni, ami óriási gazdasági veszteségeket eredményezne. Raskó György szerint ezért érthető az állattartók körében tapasztalható pánik.

A járvány a nemzetközi kereskedelemre is súlyos hatással van: az élőmarha export már leállt, és a bárányexport is akadályokba ütközik. A szakértők szerint kérdéses, hogy az érintett gazdálkodók képesek lesznek-e jelentős veszteségek után újra kezdeni az állattartást.

Javasolt intézkedések

A helyzet sürgeti a hatóságokat, hogy új szabályozásokkal erősítsék a járvány elleni védekezést, mivel a veszély egyre nő, és a gazdaság jövője a tétekben van.