Billegő államok szerepe az amerikai elnökválasztásokban

A billegő államok sorsa és a csatatérállamok fogalma elválaszthatatlanul összefonódik az Egyesült Államok választási rendszerével. Az amerikai elnököt nem közvetlenül a választópolgárok választják meg, hanem az államok által delegált elektori kollégium tagjai, ami összesen 538 elektort jelent. A választási rendszer sajátosságai miatt a legnépesebb államok több elektort kapnak, míg a kisebb államok kevesebbet, így Texas 40 elektora mellett Delaware mindössze 3-mal rendelkezik.

Az elnökválasztás folyamata során a győztes mindent visz elv érvényesül: egy államon belül az elnyert elektori szavazatok a legtöbb voksot szerző jelöltnek jutnak. Két állam van kivételes helyzetben: Maine és Nebraska, ahol arányos elektori rendszert alkalmaznak. A választói döntések megoszlása így sokkal arányosabb lehet, mint a hagyományos győztes mindent visz rendszer.

A közelgő 2024-es választások szempontjából kulcskérdés, hogy a jelöltek mennyire tudják megnyerni ezeket a billegő államokat, hiszen 2020-ban mindössze 21,462 szavazó döntötte el az elnökválasztás kimenetelét. Kamala Harris, jelenlegi alelnök, 225 biztos demokrata szavazattal rendelkezik, míg Donald Trump 219 szavazattal indul a harcba a 93 elektori szavazatért, amely a billegő államokban található.

Középnyugati és délnyugati csatatérállamok

A billegő államok általában két földrajzi csoportra oszthatók: a középnyugati rozsdaövezethez tartozik Pennsylvania, Michigan és Wisconsin, míg a „napfényövezeti” államok között találjuk Észak-Karolinát, Georgiát, Arizonát és Nevadát. Az ilyen államokban a kampányköltségek és a kampányesemények jelentős része a választás kimenetele szempontjából kulcsszerepet játszik.

Arizónában és Nevadában a demográfiai összetétel más, mint a tradicionális déli államokében. A latin lakosság növekedése mellett a demokraták korábban a hispán közösség körében domináltak, azonban Trump folyamatosan teret hódított el tőlük. Harrisnek nagy kihívás a hispán szavazók mobilizálása, mivel a legutóbbi választások során látványos csökkenés volt tapasztalható Biden támogatottságában közöttük.

Nevalban a választás kimenetele szoros, hiszen itt a demokraták tradicionálisan dominálnak, de a politikai feszültségek és a gazdasági nehézségek miatt Harris előtt álló kihívások száma folyamatosan nő. A közelmúltban a Roe v. Wade precedens eltörlése miatti abortuszjog védelme szintén fontos kérdéssé vált, mivel a választók körében jelentős támogatottsága van a női jogok védelmének.

Középnyugati államok, mint Michigan és Wisconsin, jelentős ipari háttérrel rendelkeznek, de Trump 2016-os győzelme óta a republikánusok egyre nagyobb támogatottságot nyertek a fehér munkásosztály körében. Az iparpolitikai üzenetek hiánya és az amerikai gyárak fellendítésének hangsúlyozása Kamala Harris számára kulcskérdés lehet a választások során.

Összegzés

A 2024-es elnökválasztás tehát valóságos csatatér lesz, ahol a billegő államok szereplői döntenek. Az eddigi adatok alapján a két jelölt közötti különbség kicsi, és bármelyik fél bármelyik állambeli győzelme drámai hatással lehet a választás végkimenetelére.