Az európai kontinens olyan viharos időszakot él meg, amely komoly figyelmet követel a vezetőktől. Oroszország inváziója Ukrajna ellen továbbra is egyre fokozódó feszültséget generál, míg az Egyesült Államok és Kína között egyre élesedő kereskedelmi háború zajlik. A technológiai versenyben pedig az európai ipar úgy tűnik, hogy lemarad sok más ország mögött.

Donald Trump lehetséges újraválasztása az Egyesült Államokban nemcsak a klímavédelem irányvonalát fenyegeti, hanem tovább eszkalálhatja a globális konfliktusokat is. Egyes elemzők attól tartanak, hogy ettől az európai politikai tájra is hatással lehet, a szélsőjobboldali mozgalmak megerősödésével együtt.

Ezek a tényezők aggasztják az EU jövőjét, hiszen a 2024-es választások óta fennálló új Bizottsági struktúrák optimizmussal indulnak, a tisztaipari együttműködések és a versenyképességi alapok létrehozásának szándékával. A Versenyképességi Iránymutatás bemutatásával az EU kész arra, hogy lényeges lépéseket tegyen a korábbi lemaradások behozására és a fenntartható fejlődésre.

A problémák azonban mélyebbek. Az EU következő költségvetése 2028 előtt nem léphet érvénybe, ami azt jelenti, hogy a szükséges reformok további három évet csúsznak. Ez idő alatt talán már késő lesz az amerikai és kínai technológiai innovációk versenyében való részvételhez, különösen az autóipar területén.

A Versenyképességi Alap uniós finanszírozásának a hiánya is aggasztó, hiszen ez azt jelenti, hogy a különböző politikai célok között kell a forrásokat elosztani, melyek nem biztos, hogy támogatni fogják az ipari fejlesztéseket.

A tiszta technológiák terén, mint például az elektromos járművek akkumulátorainak gyártása, Kína dominálja a piacot, köszönhetően az alacsony termelési költségeknek. Az EU-nak ezügyben sürgős lépéseket kell tennie, hiszen a versenyképesség helyreállítása elengedhetetlen a sikerhez.

A közös adósságkibocsátás lehetne a megoldás, a koronavírus-járvány idején, a NextGenerationEU keretében alkalmazott finanszírozási modell szerint. Ezzel az európai feldolgozóipar közvetlen támogatását erősíteni lehetne.

Ha az EU nem reagál gyorsan és hatékonyan, a következmények beláthatatlanok lehetnek. Az ipar jövője és a társadalmi modell megőrzése mellett kulcsfontosságú a fenntarthatóság melletti elköteleződés is. Az európai politikai döntéshozók előtt ott a nagy lehetőség, hogy a versenyképességet visszaállítsák, még mielőtt túl késő lenne.